Az Ukrajna ellen indított háború kitörése óta több száz nyugati cég közölte, hogy végleg vagy átmenetileg, de felfüggesztik tevékenységüket Oroszországban. Válaszul Vlagyimir Putyin már jelezte, hogy akár a távozó nyugati cégek eszközeinek államosítása is elképzelhető válaszlépésként.

A legnagyobb értékű nyugati eszközpark pedig alighanem a repülőgépekből állhat: a New York Times friss összeállítása szerint ugyan számos nyugati cég szeretné az orosz légitársaságoknak lízingelt repülőgépeit visszakapni, az orosz hatóságok eltökéltek abban, hogy a gépeket az országban tartsák.

Csütörtöki adatok szerint 523 repülőgép volt orosz légitársaságoknál, melyeket külföldi vállalatoktól lízingeltek. Ebből közel 200 a két nagy orosz légitársaságnál, az Aeroflot és az S7 flottájában repült. Mivel mindkét vállalat jelezte már, hogy leállítják a nemzetközi járataikat, arra sincs esély, hogy a tulajdonosok egy harmadik országban szerezhetnék vissza a gépeiket.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az iparágban alapvető konszenzus van arról, hogy ezeket a gépeket nem fogják tudni visszaszerezni a tulajdonosaik.

Ez pedig jelentős veszteséget jelenthet a cégeknek: egy repülésügyi tanácsadócég, az Ishka számításai szerint az Oroszországban ragadt géppark 12 milliárd dollárt érhet.

Az egyik legnagyobb vesztes a világ legnagyobb olyan vállalata lehet, amely repülők lízingelésével foglalkozik: az AerCap-nak a beszámolók szerint flottájuk 5 százaléka, 142 gépe van az országban.

Az európai szankciók értelmében az Írországban bejegyzett AerCap-nak és a többi lízingcégnek március végéig kéne felfüggesztenie minden tevékenységét Oroszországban, azaz addigra kéne visszakapják a gépeiket is. Ez még akkor is rendkívül szűk határidő lenne több száz gép elhozására, ha az oroszok amúgy együttműködnének.

Pár gépet állítólag sikerült kimenekíteni még a nemzetközi légtárzárak elrendelése előtt, de ezek sem érnek annyira sokat, mivel a rendkívül fontos karbantartási és repülési naplók nélkül meredeken zuhan a gépek értéke.

Egy iparági elemzők nélkül e naplók nélkül gyakorlatilag semmit nem ér a repülőgép, nagyon nehéz lenne újra értékesíteni.

Gazdasági elemzők szerint amúgy a nyugati gépek lefoglalása rövid távon jelenthet plusz forrásokat az orosz gazdaság számára, és a kinyert alkatrészek révén képesek lehetnek a beviteli szankciók ellenére is fenntartani a belföldi járataik működését egy ideig, ugyanakkor már középtávon ellehetetlenülhet majd az orosz belföldi légiközlekedés, hiszen sem az Airbus, sem a Boeing nem szállít többé alkatrészeket az országba.

A nyugati cégek eszközeinek lefoglalása és államosítása pedig jó eséllyel számos olyan befektetőt elriaszthat majd az országból, akiket amúgy nem érintettek volna az eddig kivetett szankciók.