Infrastrukturális beruházásokra mehet el a veszprémi EKF-költségvetés jelentős része
Az Átlátszó ír arról, hogy információkat szereztek a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt magyarországi projektjeinek költségvetéséről: jövőre Veszprém és a Bakony-Balaton régió közösen adja majd az egyik európai kultúrfővárost, és a lap által megismert költségvetési tervekből az derül ki, hogy ismét infrastrukturális beruházások vihetik el a források nagy részét, mint ahogy 2010-ben Pécsen is történt.
A lap által megismert adatok alapján a Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nél összesen 50 milliárdos kiadással számolnak, és ebből
- 28,4 milliárd forintot infrastrukturális fejlesztési célú, továbbadott támogatásra szánnak,
- 9,9 milliárd forintot programfejlesztési célú, továbbadott támogatásra,
- 4 milliárd forintot rendezvényköltségre,
- közel 3 milliárdot személyi juttatásokra,
- 1,5 milliárd forintot reklám- és propagandakiadásokra, 111 millió forintot kommunikációs szolgáltatásokra,
- 456 millió forintot egyéb szakmai szolgáltatásokra (monitoring, marketing, pályázatírás, szaktanácsadás, megvalósíthatósági tanulmányok),
- 150 millió forintot pedig utazási költségekre és szállásköltségre.
A cikk kitér arra is, hogy a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból finanszírozza az EKF-es projekt jelentős részét, és a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. mellett a katolikus Veszprémi Főegyházmegye kapott még jelentős támogatást: egy 2020-as kormányhatározat alapján 39 milliárd forintot a veszprémi vár területén található műemlékegyüttesek felújítására. Azóta kiderült az is, hogy a beruházás csak bőven az EKF-program után, 2025-ben zárul majd le.