Finnország kormánya hivatalosan is bejelentette, hogy az ország csatlakozni kíván a NATO-hoz. Erről Sanna Marin finn miniszterelnök és Sauli Niinistö elnök tartott vasárnap sajtótájékoztatót.
A két vezető csütörtökön már lényegében bejelentette, hogy Finnország NATO-tagságért folyamodik, az akkori nyilatkozat nyelvezete viszont még kerülte a nagyon határozott kijelentéseket. Akkor még úgy fogalmaztak, hogy „Finnországnak haladéktalanul kérvényeznie kell a NATO-tagságot”, ehhez képest Sauli Niinistö finn elnök most nagyon határozottan és félreérthetetlenül kijelentette, hogy "Finnország kérvényezi a NATO-tagságát".
A döntésről, amit Sanna Marin miniszterelnök túlzás nélkül történelmi jelentőségűnek nevezett, még döntenie kell a finn parlamentnek is. Amennyiben a törvényhozók is rábólintanak, és a NATO fölveszi Finnországot, úgy a NATO-orosz határ lényegében megduplázódna, Finnország ugyanis 1300 kilométeren határos Oroszországgal.
Vlagyimir Putyin már jelezte Finnországnak, hogy ha belépne a NATO-ba, azzal nagyon megrontaná az orosz-finn kapcsolatokat, a napokban pedig már le is állt az orosz áramexport Finnország felé, állítólag azért, meg gondok akadtak a kifizetésekkel.
Közben Svédországban is hamarosan megszülethet a hivatalos döntés a NATO-csatlakozásról. A kormányzó svéd szociáldemokrata párt vasárnap tárgyal a kérdésről, így könnyen lehet, hogy a finn és svéd kormányok lényegében együtt jelentkeznek a NATO-tagságra. Hogy milyen hatással lenne a NATO kapacitásaira az esetleges svéd és finn csatlakozás, arról Király András kollégám írt nemrég részletesebben. (Guardian)
Gondok voltak a kifizetéssel.
Az északiak belépése a szervezetnek is előnyös, a NATO keleti arcvonala csaknem milliós erősítést kap, és fontos stratégiai pozíciókat foglalhat el a szövetség.