Ember Judit 1985-ben letette a kameráját egy hatvan körüli asszony elé, aki bő három órán keresztül megszakítás nélkül mesélt egyetlen történetet. Csupán ennyiből áll a Hagyd beszélni Kutruczot! című film, amit rögtön, miután elkészült, be is tiltottak. Kutrucz Gizella a szocialista hazáért érdemrenddel kitüntetett, ismert, jó kapcsolatokkal rendelkező párttag volt. Hegedűs András volt miniszterelnök 1988-ban megjelent könyvében írt is róla. Ugyanis Hegedűst 1944 októberében illegális kommunista szervezkedésért letartóztatták, Kutrucz és két másik lány csempészett be neki hamis papírokat és pénzt, így készítették elő a szökését, majd amikor a rabokat szállító vagonból sikerült megszökniük, Kutruczék szerztek neki búvóhelyet Móricz Erzsébet (Csibe) Baross utcai könyvüzletében.
Kutrucz évekig dolgozott a Központi Bizottság agitprop osztályán alosztályvezetőként és a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének folyóiratánál, a Pártéletnél. Úgy tűnt, hogy hívő kommunistaként, a párt elismert tagjaként élheti le az életét, de elkövetett egy banálisnak tűnő hibát, aminek következtében 1987. december 14-én kizárták a párból, majd nem sokkal ezután az Elnöki Tanács visszavonta a Szocialista Hazáért, az ellenállóknak és partizánoknak járó kitüntetését is.
Az egész bonyodalom úgy indult, hogy Kutrucz Gizella 1971-ben kibérelt egy telket a csillebérci üdülőtelepen, amire felhúzott egy Lada típusú csehszlovák faházat.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A Zsidó Tanács felállítása a nácik gyilkos tervének fontos része volt. Arra szolgált, hogy megossza, megtévessze és ellenállásra képtelenné tegye az üldözötteket. A háború után sok helyen kollaborációval vádolták a Tanácsban szerepet vállalókat. Közéjük tartozott Munkácsi Ernő is, akinek 75 év után újra megjelent a háború után írt védőbeszéde.
Endre László a magyar Belügyminisztérium államtitkára Adolf Eichmann-nal szorosan együttműködve a holokauszt történetének legeredményesebb és leggyorsabb deportálási akcióját szervezte meg 1944-ben Magyarországon. Kb. 200 ezer magyar ember munkája kellett ahhoz, hogy 430 ezer zsidót összesen 8 hét alatt Auschwitzba hurcoljanak.