A kormány egyes vállalatok, így a bankok extraprofitjának egy részét is el akarja vonni. Részben ebből finanszíroznánk a jelenlegi rendkívüli helyzetben a rezsicsökkentést és a honvédelmi kiadásokat.

A pénzintézeteknek 2022-ben és 2023-ban előreláthatóan 300-300 milliárd forintot kellene befizetni az államkasszába. A magyarok számára talán a legfontosabb kérdés az, hogy ebben a helyzetben átterhelhetik-e a bankok a megnövekedett adókat?

A hitellel rendelkezők megnyugodhatnak

A Bankmonitor szakértői először a hitelköltségeket vizsgálták meg. A meglévő lakáshitellel, személyi kölcsönnel rendelkezők megnyugodhatnak, ugyanis a bankok kamatváltoztatási lehetőségeit a jogszabály erősen korlátozza. Például a futamidő alatt, csak kamatperiódus lejáratakor – úgynevezett kamatfordulókor – módosíthatnak a bankok egyoldalúan a kamatok mértékén.

Milyen lakossági hiteleket különböztethetünk meg kamatrögzítés szempontjából és ezek kamata hogyan változhat.

1. Változó kamatozású hitelek

Változó kamatozású lakáshiteleknek szokás azokat a kölcsönöket nevezni, melyeknek a kamata 3, 6, vagy 12 havonta változhat. Ezen kölcsönök kamata egy referencia-mutató értékétől függ – ez jellemzően a BUBOR szokott lenni -, a mutató változását követi le a hitelkamat 3, 6, 12 havonta.

Ha például a 3 havi BUBOR értéke 3 hónap alatt 2 százalékról 5 százalékra emelkedik, akkor a 3 havi kamatperiódusú lakáshitelek kamata is 3 százalékponttal fog megemelkedni kamatfordulókor.

A referenciamutató értékét a bank egy kamatfelárral növeli meg. Ezt a felárat is változtathatja a pénzintézet, azonban csak a hitelszerződésben és jogszabályban foglalt feltételek mentén.

2. Hosszú kamatperiódusú hitelek

Vannak olyan lakáshitelek, melynek kamatát a bank 3, 5, 10, 15 évente módosíthatja egyoldalúan. Kamatfordulókor ezen kölcsönök kamatáról sem dönthetnek szabadon a bankok. Vannak az MNB által meghatározott mutatók, amelyeknek aktuális értéke alapján változhat az érintett hitelek kamata. (Ezen mutatók értéke az állampapírhozamoktól, vagy a BIRS mutató értékétől függhet.)

Kamatfordulókor a pénzintézet csak a választott mutató értékének megfelelően módosíthatja a kölcsönök kamatát. (A kiválasztott mutatót a hitelszerződés tartalmazza, vagyis arról sem dönthet kénye kedve szerint a pénzintézet.)

3. Futamidő végéig fix kamatozású kölcsönök

Ezen kölcsönök talán a legegyszerűbbek, a bankok nem változtathatnak a kamaton a futamidő alatt. Vagyis a kamat mértéke és ezáltal a törlesztőrészlet is fix végig, a hitel lejáratáig.

4. A hitelhez kapcsolódó díjak

A hitelhez kapcsolódó díjak – ilyen például az előtörlesztési díj, szerződésmódosítás díja, értékbecslés díja – sem módosítható szabadon, a jogszabály alapján minden év április 1-én változhatnak ezek a díjak, méghozzá az előző évre érvényes infláció mértékének megfelelően.

A kamatváltozás és díjmódosítás szabályait a hitelszerződés és a jogszabály is rögzíti. E tekintetben a 2009. évi CLXII. törvény egyértelműen fogalmaz:

„A fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, feltéve hogy e törvény ezt lehetővé teszi, és a felek ezt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható.”

Vagyis a szerződésben foglalt lehetőségeken túlmenően a bankok az aktuális, rendkívüli helyzet miatt sem változtathatnak a meglévő hitelek feltételein. A jogszabály persze módosulhatna, de a kormány kifejezett szándéka, hogy a bankok az új terhet ne hárítsák tovább, emiatt nem is várható olyan változás, ami ezt lehetővé tenné.

Mi történhet az új kölcsönökkel?

A hiteligénylés előtt állók azért korántsem lehetnek ilyen nyugodtak. A bankok ugyanis az új kölcsönök kamatát, díjait saját üzletpolitikájuk alapján határozhatják meg. Az elmúlt időszakban például – elsősorban az alapkamat emelkedése miatt – már több lépésben emelték is az új kölcsönök kamatát.

Kérdés, hogy a kormány hogyan szeretné elérni, hogy az új hitelek árába ne épüljön be a bankok megnövekedett adóterhe. Ebből a szempontból lényeges lesz a jogszabály, amelyben az adóval kapcsolatos részletek kiderülhetnek.

Érdemes megnézni, hogy jelenleg milyen feltételekkel kaphatunk lakáshitelt. A kamatok ugyanis folyamatosan emelkednek. (Ennek nem az új adó, hanem az alapkamat emelkedése az oka.)

Nem szabad megfeledkezni a támogatott, kedvezményes kamatozású kölcsönökről sem. Ezen hitelek induló kamatát jogszabályban rögzítették. Ilyen például a CSOK-hitel, melynek induló kamata 3 százalék, vagy a Babaváró hitel, melyet kamatmentesen nyújtanak a bankok. A támogatott hiteleket a jövőben az érdeklődők az eddig megismert kondíciók mellett vehetik igénybe, a bankok ugyanis nem térhetnek el a jogszabályban foglalt kedvezményes kamatoktól a megváltozott adóteher miatt sem.

Összegzés

A hitelezésnek szigorú szabályai vannak hazánkban, a meglévő lakossági hitelek kamatát és díjait a bankok csak a jogszabályban foglalt előírások mentén módosíthatják. Márpedig a törvény nem ad lehetőséget a pénzintézeteknek a rendkívüli helyzetekben sem az kamatok emelésére.

Így a COVID, az orosz-ukrán háború, vagy épp az extraprofit megadóztatása miatt sem változtathatnak a pénzintézetek a meglévő hitelek feltételein.

Az új támogatott hitelek kamatát, díjait jellemzően a jogszabály határozza meg, ezen feltételektől a bankok nem térhetnek el egyoldalúan.

Ugyanakkor az új piaci kamatozású hitelek kamatát a bankok saját szabályai alapján határozhatják meg. Ezen kölcsönök esetében a kamatokba részben beépülhetne az új bankadó. Ezzel kapcsolatban azonban nagyon lényeges lesz az extraprofit megadóztatásáról szóló jogszabály: a részletszabályokban szerepelhetnek olyan kitételek, előírások, amelyek az új hitelek kamatmeghatározására vonatkoznak.