Miért nem választ oldalt egy csomó ország az orosz-ukrán háborúban?
Bár Joe Biden kormánya sokszor úgy kommunikál az orosz-ukrán háborúról, mintha globális egység lenne az orosz agresszió elítélésében, valójában nem ilyen egyszerű a helyzet. Bár Nyugat-Európa és a NATO határozottan ellenzi Putyin háborúját, és különféle szankciókkal válaszol rá, Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában az úgynevezett globális dél több országa valójában nem igazán választott oldalt.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
orosz-ukrán háború
háború
jugoszlávia
el nem kötelezett országok
globális dél
oroszország
orosz-ukrán háború
india
el nem kötelezettek mozgalma
usa
ukrajna
indonézia
ghána
Joe Biden: Az orosz diktátor a szabad világ alapjait próbálta megingatni, de csúnyán elszámolta magát
„Történelmünk során megtanultuk ezt a leckét: amikor a diktátorok nem fizetik meg az árat az agressziójukért, még nagyobb káoszt okoznak” – mondta az amerikai elnök a kongresszus két háza előtt.
Kínának nem hiányzott az orosz-ukrán konfliktus, és kérdés, meddig hajlandó kitartani Moszkva mellett
Moszkva és Peking szoros stratégiai kapcsolatot alakított ki, Hszi és Putyin személyes szövetségesként tekintenek egymásra. Ukrajna lerohanása után a kínaiak az „oroszbarát semlegesség” felé mozdultak el, de ahogy durvul a harc, egyre bátrabban küldenek olyan üzeneteket, hogy nem tetszik nekik Putyin háborúja.
A világunkat formáló tömeggyilkosságok
Indonéziában egymillió embert öltek meg aktív amerikai támogatás mellett a hatvanas években. Ez nem háború volt, hanem állami tömeggyilkosság, ami később más országokban is ölteteket adott. A Jakarta Method című könyv zavarba ejtő kérdést tesz fel: mit mond ez a kapitalista világrendről?
