A 70-es, 80-as években legfeljebb az ország délkeleti részén fordultak elő hőhullámos napok, sehol máshol. Azóta jelentősen romlott a helyzet, a 2012-es csúcson 18 hőhullámos nap volt az Alföld közepén, tavaly pedig 13, olvasható Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus tanulmányában, ami a Másfélfokon jelent meg.

Ha nem csökken a károsanyag-kibocsátás, a század végére a jelenleginél átlagosan 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk.

Az Alföld és Szeged környéke van a legnagyobb veszélyben: itt akár a nyár fele hőhullámokkal telhet a század végén.A hőhullámos napok számának növekedése összefügg a halálozások növekedésével. „Ez különösen az Alföldet és a nagyvárosokat érintheti majd” - írják.

A statisztikákból kiderül az is, hogy 1971 és 1990 között még 33,3 fok volt az éves legmagasabb hőmérséklet országos átlaga, 2001 és 2020 között viszont már 35,6 fok. Ha semmi sem változik, a század végére ez 39 fokra emelkedhet.

„Az ország egyes részein 45 fok feletti értékek is előfordulhatnak majd, ha mindent úgy folytatunk, mint eddig.”Az előrejelzés szerint péntek délutánig 40 fok is lehet.