„Be kell rúgni a motorokat, a kurblikat meg kell tekerni, és a haderőfejlesztési program sebességét két-háromszorosra kell növelni. A védelmi képességeinket meg kell erősíteni, ebből a félbékés, fél-veszélyhelyzeti állapotból ki kell rántanunk a hadseregünket, és nagyon gyors képességfejlesztési munkát kell elvégeznünk. Tehát a békeidőre jellemző nyolcórás munkaidőnek meg ezeknek most vége van” - mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban.

A miniszterelnök arra számít, hogy „a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik majd Magyarországhoz”, mint az emberek nagy része gondolja.Orbán szerint ennek az az oka, hogy „lassan a katonai realitások érvényre jutnak” Ukrajnában, még akkor is, ha az ukrán hadsereget „az amerikaiak meg az angolok elég jól felszereltek”, és az ukránok „hősiesen is harcolnak”

„Ha békét akarunk, akkor most kell jelentősen megnövelni a katonai képességeinket.”

A kormányzati kommunikációnak megfelelően többször elhangzott a háborús infláció kifejezés is, ami az áremelkedést kizárólag a háborúhoz köti. „A háborús inflációt nem lehet másképp megakadályozni, csak ha a háborúnak vetünk véget.”

Az inflációs mutató valójában már hónapokkal a háború kezdete előtt felfutott Magyarországon, elemzők szerint többek közt a kampányban folytatott, nagy mértékű osztogatás és a forint árfolyamának alakulása miatt is.

Mint a hvg.hu cikkében is szerepelt, 2021. augusztusa és novembere között a magyar infláció volt a legmagasabb az Európai Unióban, amit aztán valóban fokozott a februárban kezdődött háború.

Ez egyáltalán nem derült ki Orbán nyilatkozatából, viszont arról beszélt, hogy az ársapkáknak köszönhetően kedvezőbben alakul az infláció, mint a régió országaiban.

A hvg.hu elemzése alapján a magyar infláció leginkább a fix áras lakossági energia miatt alacsonyabb valamivel, de ez csak kis része a teljes inflációnak.

Ha az energiát kivesszük a csomagból, és az élelmiszer, a szolgáltatások vagy az ipari termékek inflációját nézzük, a magyar adat a legrosszabbak közt van uniós szinten.