A háború kitörésekor a határmenti kisvárosok pénzváltóinál lehetetlen volt hrivnyához jutni. Amikor megnéztük, mi történik Beregszászon a menekültpánik óráiban, ukrán fizetőeszközre is szükségünk lett volna, ám Vásárosnamény pénzváltói azt mondták, jó ideig nem tartanak majd, mert biztosak voltak benne, hogy a hrivnya gyorsan és tartósan leértékelődik. Akkor kereken 11 forint volt a középárfolyam.
Ma egy hrivnya 13,7 forintot ér.
Közben a magyar kormány addig mondja, hogy az infláció fő oka a háború, míg mindenki el nem hiszi. Ez most a fő fideszes mantra, de természetesen ebben a formában egészen biztosan nem igaz, az inflációs mutató valójában már hónapokkal a háború kezdete előtt felfutott Magyarországon, ahogy ezt grafikonokon is szemléltettük.
Sokan arra számítanak, hogy egy magyar útlevéllel akkor is átléphetik a magyar határt, ha egyébként katonakorú férfiak.
Hajléktalanok a Városházán, leomlott tető a Jókai utcában, egy szép történet Berettyóújfaluból, orosz saláta a NATO-csúcson és hőség, hőség, hőség. Napindító.
Az új kommunikációs képlet: háború = infláció, béke = nincs infláció, valójában ennél összetettebb a helyzet.