Oroszországban jöhet a hadigazdálkodás, annak ellenére, hogy hivatalosan nem is vívnak háborút

Az orosz kormány felhatalmazást kaphat arra, hogy előírja vállalatoknak, termékekkel segítsék az orosz hadsereg tevékenységét, illetve túlórára kötelezhessék a munkavállalóikat. A két törvényt kedden fogadta el az orosz parlament alsóháza, írja a Reuters, és mint megjegyzik, ha hatályba lépnek, az gyakorlatilag a hadigazdálkodás bevezetését jelenti, annak ellenére, hogy Moszkva saját állítása szerint továbbra sem vív háborút Ukrajnával, csupán egy "különleges katonai művelet" zajlik a szomszédos országban.

Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes elmondása szerint mindenesetre a közelmúltban jelentősen megnőtt a hadiiparra nehezedő nyomás, és ahhoz, hogy biztosítani tudják a lőszerek és fegyverek utánpótlását, szükség van a katonai ipar, illetve az ellátási láncok részét képező iparágak terén a munkafolyamatok optimalizálására.

Mint a Reuters megjegyzi, az orosz katonai agresszióra válaszul a nyugati országok számos szankciót vetettek ki az orosz gazdasággal szemben, illetve jelentős fegyverszállítmányokat is indítottak Ukrajna részére. Boriszov szerint épp e fejlemények miatt is van szükség a törvények elfogadására.

Az alsóházban mindkét törvényt egyhangúlag fogadták el a képviselők. Az egyik értelmében a jövőben a katonai műveletek idején az állam előírhat rendkívüli gazdasági intézkedéseket, melynek értelmében a vállalatokat arra kötelezhetik, hogy termékekkel és szolgáltatásokkal lássák el a hadsereget.

A másik törvény a munkaidő-szabályozásban adna mozgásteret az államnak a magánvállalatok esetén is, azaz a jövőben a kormány dönthetne a túlórák és a szabadnapok rendjéről a cégek esetében. A katonaság számára termékeket előállító vállalatok dolgozói például éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkára is befoghatóak lennének a törvény értelmében. A miniszterelnök-helyettes szerint a túlórás lehetőséggel nem élnének tömegesen, és a befogott munkások kompenzációt kapnának.

A törvényjavaslatokról még kétszer fog tárgyalni az alsóház, majd a felsőház elé kerülnek szavazásra, utána pedig Vlagyimir Putyin aláírása révén válhatnak törvénnyé.