Oleg Tatarov 1982-ben született Közép-Ukrajna mélyén, egy Novoukrajinka nevű Kirovohrad megyei kisvárosban. Első diplomáját belügyi vonalon szerezte 2003-ban Harkivban, 20 évesen, a másodikat közgazdászként 2010-ben Kijevben, emellett állítólag Londonban is folytatott jogi tanulmányokat. Az nv.ua által összerakott pályakép szerint 2010-ben vették fel nyomozónak az ukrán belügyminisztérium központi nyomozóirodájába – a Janukovics-korszak „legszebb” időszakának közepén jártunk ekkor –, ahol villámkarriert csinált: egy évvel később már az iroda vezetőjének helyettesévé jelölték. Mentora, Vaszil Farinnik 2013 elején távozott a szervektől, de Tatarov maradt – és a Majdan eseményei idején, 2013/14 fordulóján az erőszakszervezetek egyik szóvivőjeként szerepelt a nyilvánosság előtt.
Amikor 2013 forró decemberében a tüntetők barikádjait ötezer rohamrendőr vette ostrom alá Kijevben, azt Tatarov azzal kommentálta, hogy a területet a közlekedés rendjének helyreállítása miatt kellett megtisztítani. Amikor 2014. január 23. hajnalán ismét csak a rohamrendőrök csapdába csalták az úgynevezett avtomajdanosok egy csoportját, majd többüket félholtra verték és rács mögé vágták, a szóvivő azt mondta, a tiltakozók támadták meg az ártatlan berkutosokat, akik a legagresszívabbakat kénytelenek voltak őrizetbe venni. A legvéresebb események 2014. február 18–20. között zajlottak Kijevben, ez alatt a 3 nap alatt 80 tüntető és 13 rendvédelmis vesztette életét a Függetlenség terén és környékén. Február 19-én Tatarov azt állította: az egyenruhások nem használtak lőfegyvereket ezekben a napokban.
Az ukrán sajtó évekkel később rábukkant egy meghökkentő határozatra: az akkori belügyminiszter, Vitalij Zaharcsenko előterjesztésére Oleg Tatarov alezredest pompás tevékenysége elismeréseként „érdemes jogász” címmel tüntette ki Viktor Janukovics. Tette mindezt 2014 januárjában. Janukovics bukása után a súlyos bűncselekményekkel megvádolt Zaharcsenko az elnökhöz hasonlóan elmenekült, 2014. február 26. óta az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat (az SZBU) körözési listáján szerepel a neve, hosszú ideje Oroszországban él.
A fiatal és agilis Oleg Tatarov sorsa másképpen alakult. Igaz ugyan, hogy a fordulat után hamarjában kirúgták a belügytől, de ügyvédi irodájában is képes volt megtalálni számításait. Soha rosszabb parkolópályát.
2022. június 2-án terjedelmes cikket közölt a mainstream hazafias Ukrajinszka Pravda (UP) arról, hogy az akkor hónapok óta uralkodó háborús viszonyok között kiknek van a leginkább hatásuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikájára és kommunikációjára.
A cikk egyik érdekessége az volt, hogy egyáltalán nem sorolta a befolyásos személyiségek közé azt a két tanácsadót – Olekszij Aresztovicsot és Mihajlo Podoljakot –, akikkel az orosz invázió első napjai óta tele van a nyugati sajtó és általában is a média. Háborús vonalon az első helyekre Olekszij Reznyikov honvédelmi és Dmitro Kuleba külügyminiszter mellett Valerij Zaluzsnijt, a fegyveres erők parancsnokát tette az UP, de érdekesebb volt ennél, hogy mit írnak az inkább a háttérben mozgó emberekről, akik szerepét és jelentőségét szintén újrasúlyozták a fejlemények.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Már túl voltunk azon, hogy kiásták a dollárokkal teli uborkásüvegeket a bíró kertjéből, és azon is, hogy diplomata autóval elrabolták egy kisinyovi edzőterem elől, amikor egy szál alsónadrágban megjelent egy ukrán faluban. De hogy még Zelenszkij, Lukasenka és Putyin is benne lehetnek, azt csak a kijevi autós üldözés után kezdték összerakni.
Ivan Bakanovnak nem sikerült megbirkóznia az új idők új kihívásaival.