Kedden elfogadták a jövő évre vonatkozó költségvetést a parlamentben, a zárószavazáson 135 igen, 54 nem és egy tartózkodó szavazatot kapott a törvényjavaslat. A költségvetésben a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.
A szavazás előtt Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke összefoglalta a tanács véleményét a benyújtott törvényről. Mint elmondta, az államadósság tervezett összege nem változik a benyújtott módosítók hatására, mivel a megnövekedett kiadásokat ellensúlyozzák a növekvő bevételek.
Kovács emiatt arra jutott, hogy zárószavazásra bocsátható a törvény, ugyanakkor kitért a költségvetési tervezés megkezdése óta felerősödött makrogazdasági kockázatokra, úgymint
Ezek növelik a tervezettnél magasabb hiány és államadósság kockázatát, ezért a Tanács szerint indokolt alternatív forgatókönyvekkel felkészülni.
A költségvetés tervezetének beadása elég komoly esemény egy ország politikai életében, ilyenkor kellene kiderülnie, hogy a kormány pontosan mit és hogyan tervez a következő egy évre, írtuk a költségvetés benyújtása után megjelent beharangozó cikkünkben, ahol arra is kitértünk, hogy közben évről évre nehezebb elemezni az Orbán-kormányok terveit, mert egyre átláthatatlanabb költségvetésekkel állnak elő, amiket aztán egyre szabadabban és kontroll nélkül írnak át később, ahogy csak a kedvük tartja.
Az idei évre ez különösen igaz, ugyanis Orbánék a minisztériumokat is teljesen átszervezték, így még annál is kevésbé lehet kiolvasni a dokumentumból, hogy hogyan alakulnak egyik évről a másikra az állam közpénzügyei, mint eddig lehetett, tettük még hozzá június elején. Azóta ráadásul egy sor kiigazítást is bejelentett a kormány, például a katázást gyakorlatilag ellehetetlenítő új törvénnyel, így máris jelentős változások mentek végbe az állami költségvetés tervezésében.
Emellett is egy sor módosítót adott már be a kormány a benyújtás óta, az új tervek szerint 30 milliárddal több jut a Rogán alá rendelt titkosszolgálatokra, valamint 26 milliárd forinttal többet költene a kormány a saját kommunikációjára és nagyjából 37 milliárddal többet sportra. A különadók kivetésénél a kormány amúgy azzal érvelt, hogy a legnagyobbat magán fogja spórolni az állam, de mint megírtuk korábban, ennek nagy része főleg papíron jelentett csak spórolást.
A számok
Az MTI összefoglalója szerint az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 33 ezer 426 milliárd forint, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forint lesz. A hiány eszerint 2352 milliárd forint lesz.
Az Orbán-kormányok évek óta dolgoznak azon, hogy egyre nehezebben lehessen követni, mire, hogyan és mennyi pénzt költ az állam, a 2023-as tervezet viszont még az eddigieknél is zavarosabb. Viszont az látszik belőle, hogy Varga Mihály egészen máshogy látja a jövőt, mint Orbán Viktor
Nagy Márton nemrég azt ígérte, hogy 10 százalékkal csökkentik majd a minisztériumok költségvetését, hogy legyen pénz a honvédelmi és rezsivédelmi alapokba. Csökkentésnek viszont nyomát sem találjuk a 2023-as költségvetésben.
Válságálló szektor.
Az utolsó utáni pillanatban módosították 100 milliárdos tételben a költségvetést, annyira, hogy szünetet kellett elrendelni az illetékes bizottság ülésén, hogy a képviselők átolvashassák, miről is szavaznak.
A Liget projektre is kevesebb pénz jut, ahogy a diákok és nyugdíjasok közlekedési támogatására is. A legtöbb tétel mögött viszont nem biztos, hogy van igazi spórolás