Áremelkedés, munkanélküliség: csak a járvány elején volt ilyen pesszimista a magyar lakosság

Tavaly március óta nem látott mélypontra süllyedt a GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúraindexe. Ez a mérőszám az üzleti szféra (ipar, kereskedelem, építőipar, szolgáltatószektor) és a lakosság várakozásait, bizalmi indexét veszi figyelembe.

Április óta az üzleti várakozások 8, a fogyasztóiak viszont több mint 20 ponttal estek, júliusban már hasonló volt a csökkenés mértéke.

A lakosság három hónapja egyre rosszabbnak érzi saját pénzügyi
helyzetét, megtakarítási lehetőségét, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét. (A lakossági felmérésre még a rezsiemelés bejelentése előtt került sor.)

Az ábrán látható, hogy a fogyasztói bizalmi index közelíti a koronavírus-járvány elejének mélységeit, az üzleti szféránál viszont ez még messze van, akárcsak az összesített konjunktúraindexnél.

Az üzleti bizalmi index júliusi csökkenése az ipar növekvő pesszimizmusának tudható be. A többi ágazat várakozása júniushoz képest javult, bár egyiké sem érte el a májusi szintet. Az ipari bizalmi index júliusban a tavaly áprilisi szintre esett.

Júliusban megállt az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának április óta tartó
enyhe romlása, az építőipar kivételével minden ágazatban több a létszám bővítését,
mint a csökkentését tervező cég. A vállalatok tevékenységének bővítését továbbra is főleg a munkaerőhiány akadályozza.

Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme április óta erősödik, bár egyre kisebb mértékben.

A cégek áremelési törekvése júliusban összességében nem változott, nagyobb részük áremelésre készül, kivéve a szolgáltatókat. Az árak növelését főleg a kereskedelmi és az építőipari cégek tervezik, utóbbiaknál ez a törekvés júliusban felerősödött.

A fogyasztók inflációs várakozása több hónapos erősödés után kissé gyengült.