Volodimir Zelenszkij elnök és más ukrán politikai vezetők is hónapok óta ígérik, hogy Ukrajna hamarosan ellentámadást indít az orosz megszálló erők ellen, és ez Herszon megyében fog elkezdődni. Herszon megye és főleg annak nyugati része három okból is kedvező az ellentámadáshoz.
Egyrészt az ukrán erők még tavasszal, március folyamán meg tudták állítani az orosz hadsereg előrenyomulását Mikolajiv felé, és visszaszorították a kikötővárost ostromló orosz erőket körülbelül a herszoni és mikolajivi megyék határára. Másrészt főleg a megyeszékhelyen, Herszonban kiterjedt és erős a megszállással szembeni ellenállási mozgalom, amint azt lentebb részletesen is látni fogjuk. Harmadrészt a Herszon megyében harcoló orosz csapatoknak kifejezetten hosszúak az ellátási útvonalaik, hiszen ide több száz kilométer távolságból, az Oroszország által megszállt Krímből kell számukra az utánpótlást szállítani, elsősorban vasúton, illetve közúton.
A Herszon megye nyugati részén harcoló orosz erők ellátási szempontból azért is vannak érzékeny helyzetben, mert a megyét észak-déli irányban lényegében félbevágja a Dnyipro folyó, ezen pedig mindössze három híd vezet át a térségben. A legnagyobb ezek közül a Herszon melletti, antonyivkai közúti híd, ettől nem messze északra van egy vasúti híd, illetve még északabbra, a Nova Kahovkánál működő duzzasztógát és vízerőmű felett is átvezet egy közúti átkelő.
Ebből a három hídból az ukránok kettőt teljesen használhatatlanná tettek. Először az antonyivkai közúti hidat, majd a vasúti hidat lőtték addig az Egyesült Államoktól kapott HIMARS rakétákkal, amíg, bár nem omlottak le, súlyosan megrongálódtak. Néhány nappal ezelőtt a kahovkai vízerőmű feletti közúti hidat is több találat érte, így az átkelőhely kapacitása jelentősen csökkent, nehéz járművek nem haladhatnak át rajta. Mindez súlyosan korlátozza a Dnyipro nyugati oldalán harcoló orosz erők ellátását.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A moszkvai magyarázat szerint a lőszerraktárban történt robbanás, melynek okaként az orosz védelmi minisztérium "detonációt" jelölt meg.
Négy év telt el azóta, hogy az Oroszországi Föderáció katonai erővel megszállta, majd pedig magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. A március 18-i évfordulón érdemes áttekinteni, milyen okok vezettek ehhez a lépéshez, hogyan zajlott az elcsatolás, illetve mi a történtek biztonságpolitikai jelentősége.