Kicsit több mint egy éve szerezte vissza a hatalmat Afganisztánban a talibán. Az amerikai United States Institute of Peace kormányhivatal – amit a Kongresszus azért hozott létre 1984-ben, hogy a külföldön zajló halálos konfliktusok erőszakmentes megelőzésével és enyhítésével foglalkozzon – az alkalomból több tanulmányt is publikált, hogy képet adjon arról, mi történt az országban azóta.

Mi az amerikai policy éppen?

Az USA érdekei Afganisztánban nagyjából változatlanok, de Washingtonnak korlátozott befolyása van a tálibokra a céljai elérésében.

Hogyan áll az afgán gazdaság?

A gazdaság már nincs szabadesésben, de a legtöbb afgán nem engedheti meg magának az élelmiszert és egyéb alapvető szükségleteket.

Mit jelent a tálib uralom a mindennapokban?

Bár formális kormányt még nem hoztak létre, a tálibok határozottan elnyomják a szólásszabadságot, és megszervezték a politikai tevékenységet.

Mit jelent Ajmán al-Zavahiri meggyilkolása?

Az, hogy egy kabuli villa erkélyén végeztek 9/11 egyik utolsó kitervelőjével, arra utal, hogy a tálibok menedéket adtak neki, ez pedig azt jelenti, hogy a rezsim nem tartja be azt az ígéretét, miszerint megszakítja a kapcsolatokat a transznacionális terroristákkal.

Vissza kell-e adni a lefoglalt 7 milliárd dollárnyi valutatartalékot Afganisztánnak?

Az USIP szerint neves közgazdászok azon követelése, hogy azonnal küldjék vissza az afgán központi banki tartalékokat, nem számol a teljes képpel: joggal emelik ki a súlyos afganisztáni humanitárius helyzetet, de figyelmen kívül hagyják a jogi korlátokat. De a bírósági perből izolált 3,5 milliárd dollár kezelésében tényleg lassú az előrehaladás. Ugyanakkor a táliboknak is jelentős szerepet kell játszaniuk az afgán gazdaságba vetett bizalom helyreállításában – írják.

Milyen a humanitárius helyzet?

A tálib hatalomátvétel – amit gazdasági szankciók és a nemzetközi közösség egyéb korlátozásai követtek – súlyos humanitárius válságot okozott. A rendszerváltás az afgán nőket és gyerekeket, különösen a lányokat sújtotta a leginkább. Két évtizedes, nehezen megszerzett sikerek után az afgán nők azt látták, hogy a jogaik „elpárolognak a szemük előtt”, és a fiatal lányok jövőről szőtt álmai összeomlanak. Eközben az ország gazdasági válsága szinte az egész lakosságot kiéheztette, korlátozott a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz és más alapvető szükségletekhez.