Kubában az új családtörvényről tartanak népszavazást vasárnap. Az igen szavazatok győzelme esetén legalizálnák az azonos neműek házasságát, élettársi kapcsolatát, valamint a melegpárok gyermekeket is örökbe fogadhatnának.

A harmadik népszavazás Kubában

Nem gyakori esemény a népszavazás Kubában. Fidel Castro hatalmának csúcspontján, 1976-ban tartották az elsőt a forradalmi ország alkotmányáról, ezt - a korszak szocialista követelményeinek megfelelően - 98 százalékos részvétel mellett a szavazók 99,02 százaléka támogatta. A második népszavazást az 1976-ost felváltó új alkotmányról tartották Fidel Castro halála után két és fél évvel, 2019-ben. Ekkor 90 százalékos részvétel mellett a szavazók 90,61 százaléka támogatta.

Felmerült, hogy a melegjogokat már a 2019-es alkotmányban rendezik, csakhogy létezik egy intézmény Kubában, ami távolról a Fidesz nemzeti konzultációjára hasonlít; a szocializmust építő karibi szigetország népi gyűlésein a választói akaratot szondázzák. Így derült ki, hogy - nem meglepetés - a melegházasság ügye a legmegosztóbb témák közé tartozik. Öt keresztény egyház közös nyilatkozatban állt ki a melegházasság ellen, mondván - Kuba határain túlról nézve rendkívül bizarr módon - a melegházasság ellenkezik a kommunista forradalom szellemével. Havannát ekkortájt melegpárti és melegellenes plakátok százai lepték el, miközben Miguel Díaz-Canel, a mostani köztársasági elnök, aki akkor az Államtanács elnöke volt, az azonos neműek házasságát támogató nyilatkozatot tett.

A melegjogok új alkotmányba kerülése a szavazás sikerességét veszélyeztette volna. A szövegből ugyanakkor kikerült az, hogy a házasság egy férfi és egy nő között köttetik, vagyis nyitva hagyta a melegek közötti házasság kérdését. Ennek a folyamatnak a végére tesz pontot a vasárnapi népszavazás.

Ettől még diktatúra a diktatúra