Kövér Lászlónak az jutott eszébe az Aranybulláról, hogy a „brüsszeli tervek” a létérdekeinket fenyegetik

Az Aranybulla nyolcszáz évvel ezelőtti kiadásának évfordulójára rendezett parlamenti ünnepségen Kövér László bejelentette: az országgyűlés törvényben örökíti meg az Aranybulla emlékét, jelentőségét,

és április 24-e lesz az Aranybulla napja.Az ünnepségen Novák Katalin köztársasági elnök arról beszélt, hogy az Aranybulla az első olyan törvény, amiben az uralkodó hozzájárul jogai korlátozásához, „szerződés a királyi hatalom és az ország között”, de jelentős európai kordokumentum is, hiszen bizonyítja, hogy a magyar állam fennállása első századaiban „az élet legtöbb területén összhangban működött a keresztény Európa más országaival, sőt sokakat meg is előzött a jogfejlődés, a szabadságelvek és a politikai innovációk terén”.

Majd a pártja által elfogadott Alaptörvényre áttérve a köztársasági elnök azt mondta: az akkor is modern, demokratikus alkotmány, ha ezt rosszhiszeműségből vagy kishitűségből egyesek megkérdőjelezik.

Kövér Lászlónak pedig megint az jutott eszébe, mennyire kivan az EU-tól. Az MTI bezsámolója szerint ilyeneket mondott:

„Mikor lenne időszerűbb az Aranybullára emlékezni, mint ma, amikor az Európai Unióban Magyarország a nemzeti ellentmondási jogának tiszteletben tartásáért harcol a saját létérdekeit fenyegető brüsszeli tervekkel szemben?

Mikor lenne időszerűbb az Aranybulla kapcsán a tulajdonjog és tulajdonvédelem történetiségéről értekezni, mint ma, amikor kontinenseken és államhatárokon átívelő, demokratikus ellenőrzés alatt álló közhatalom korlátozására és manipulálására törő globális gazdasági és politikai magánhatalmak képviselői nyíltan megüzenték mindenkinek, hogy az előttünk álló időkben "semmitek nem lesz és boldogok lesztek", azaz meghirdették a nyugati világban a magántulajdon felszámolásának programját és jelszavát?”

A tervek szerint az Aranybulla történetét Rákay Philip egymilliárd forintért meg is filmesíti.