Kövér László nehezen viseli, hogy valakik rögeszméket és ideológiai dogmákat akarnak ráerőltetni

POLITIKA
Kövér László házelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 3-án
Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

„Még mindig több előnye van Magyarország számára az uniós tagságnak, mint hátránya, de az arányok jelentősen romlottak” - nyilatkozta Kövér László a nyomtatott Hetek hetilap honlapjának adott rövid interjújában csütörtök.

Az Országgyűlés elnöke azért kapta meg ezt a kérdést, mert öt évvel korábban ugyanitt arról beszélt, hogy ugyan az uniós tagságnak több előnye van mint hátránya, de öt-tíz év múlva már nem biztos, hogy ez lesz a helyzet.

Kövér az előnyök között említette, hogy Magyarország folytatta a felzárkózást az Európai Unió teljesítményének átlagához, viszont közben a politikai helyzet jelentősen romlott.

„Brutális erőpolitika zajlik Magyarországgal szemben, rögeszméket, ideológiai dogmákat akarnak ránk kényszeríteni, aminek – ha nem állnánk ellen –, nagyon súlyos társadalmi következményei lennének”

– fogalmazott meg univerzális megállapításokat a házelnök, aki szerint az uniós pénzek visszatartásával nyílt önkényt, sőt útonállást követ el az Európai Unió. Kövér szerint minimum 50 százalék esély van arra, hogy a lengyel választásokig a Magyarországnak járó pénzeket visszatartják majd.

Kövér szerint nem volt más lehetőség 2019-ben, mint Ursula von der Leyent támogatni bizottsági elnökként, mert a többi lehetőség még rosszabb volt.

A házelnök, valamelyest eltérve a kormánypárti médiában hangoztatott fősodortól, arról is beszélt az interjúban, hogy a tanárok fizetésének emelése nem függvénye az uniós helyreállítási alapról szóló megállapodásnak: „A tanárok bérét ma is emeljük, és a jövőben is emelni fogjuk. Ha megkapjuk Brüsszeltől a pénzünket, akkor gyorsabban, ha nem, akkor lassabban.”

A háború ügyében Kövértől megkérdezték, hogy ha már a nemzeti szuverenitás olyan fontos, talán nem-e a saját országuk integritásáért küzdő ukránokat illene támogatnia. Erre így felelt:

„Óvatosan kell válaszolnom a kérdésére, de mi van akkor, ha a birodalomépítési politika valójában nyugatról keletre zajlik, és Ukrajna újabb reménybeli tartománya az Euroatlanti Birodalomnak? Ennek legalább akkora relevanciája van, ki-ki döntse el, hogy melyik olvasat szimpatikusabb neki.”

Az elnök szerint a háborút ugyan Oroszország indította, de „vannak Oroszországnak legitim biztonsági igényei”, amelyeket figyelmen kívül hagyni nukleáris nagyhatalomként óriási hiba lenne. (Hetek)