A két legbiztosabb jele annak, hogy megingott a nagyhatalmi státuszod:
Vlagyimir Putyin Oroszországával mindkettő megtörtént 2022 őszén. Miközben a februárban Ukrajna ellen indított orosz invázió egyik célja éppen a dicső szovjet birodalom régi fényének helyreállítása volt, Moszkva befolyása mára kisebb lett egykori birodalmában, mint Putyin két évtizedes uralma alatt bármikor.
Az ukrajnai háborúból az egykori Szovjetunió tagállamaiban is ugyanazt a tanulságot vonták le, mint a világon mindenhol: Putyin Oroszországa egyáltalán nem olyan erős, mint amilyennek korábban gondolták. Se katonailag, se gazdaságilag, se politikailag. Amikor egy nagyhatalomról ez kiderül, törvényszerű, hogy befolyási övezetében megkezdődjön a helyezkedés, a régi sérelmek törlesztése, az új szövetségek keresése – akár a gyengülő nagyhatalom ellenében is.
2022 őszére az egykori szovjet erő annyira megkopott, hogy a gyakorlatilag orosz csatlóssá vált, területét és haderejét az Ukrajnát pusztító putyini hadigépezetnek átengedő Belaruszon kívül nem maradt olyan ex-szovjet tagállam, amely teljes mellszélességgel kiállna Moszkva mellett. De még Minszkből sem ismerték el a Kelet-Ukrajnából kiszakított Luhanszk és Donyeck megyék Oroszországhoz csatolását.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Egy hónap után teljes azeri győzelemmel zárult a hegyi-karabahi háború. Moszkva pedig békecsinálóként és a régió igazi uraként ünnepelheti magát.
Előrehozott elnökválasztás lesz ősszel Kazahsztánban, végleg kibújhat Nurszultan Nazarbajev és az oroszok árnyékából Kaszim-Zsomart Tokajev. Az államfő a jövőben nem duplázhatna, ám egyetlen ciklusa 7 évig tartana, ilyen sem volt még arrafelé. Több szempontból példátlan politikai kísérlet készülődik Közép-Ázsiában.
Az ukrajnai háború hatására kialakulófélben lévő új világrendben is kezd az lenni a szabály, mint a hidegháborúban. Ha Azerbajdzsántól Venezueláig egy ország úgy dönt, hogy nincs Moszkvával, nyugati szövetségesei gyakorlatilag mindent elnéznek neki.