Sokáig azt hittük, hogy az 1956-ös forradalom és szabadságharc arról a lehetetlen vállalkozásról szólt, hogy a Szovjetuniót legyőzve szabadon élhessünk. Alig tíz nappal ezelőtt azonban Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában más dimenzióba helyezte a történteket, mai divatos kifejezéssel élve átkeretezte azt.
„Ha belegondolunk, akkor 1956-ban mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót. Azért vállaltunk egy forradalmat és szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást. Azt gondoltuk, hogy el lehet érni egy béketárgyalást, ami a fegyveres csata végső célja, amely béketárgyaláson majd az oroszok a nyugatiakkal megegyezhetnek arról, hogy úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk. Tehát a szabadságunk elérését, a végső aktust akkor is egy béketárgyalástól reméltük. Az én fejemben a mi 56-os logikánk, a szabadságharc meg a béketárgyalás nagyjából egy helyen van, hiszen valahogy rá kell kényszeríteni a nagyot, az erőset, a megszállót arra, hogy föladja a terveit.”
Béketárgyalásról, mint egy forradalom és szabadságharc végső céljáról eddig nem volt szó, érdemes hát újra elővenni néhány megsárgult ötvenhatos fotót, és tetten érni rajtuk azt, aminek végig ott kellett lennie a szemünk előtt: a béketárgyalási vágyat.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Terrorcselekménynek nevezte az északi gázvezetékek felrobbantását.
Azért vállaltunk egy forradalmat, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást - mondta a miniszterelnök. A kijelentéssel sok baj van, a legelső talán az, hogy semmi köze a valósághoz.