Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az októberi infláció nagyon csúnya lehet, a jegybank ennek ellenére nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén. Vagyis csúnyább lesz, mint a szeptemberi 20,1 százalékos pénzromlás. Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntés indoklásakor elmondta: nagyon változékonyan alakulnak majd az árak, októberben ez emelheti tovább a szeptemberi inflációt.
Néhány részpiacon komoly áremelkedés zajlott, például a tojás vagy a burgonya esetében, így itt akár felfelé mutató kockázat is látszik októberre
- fogalmazott az alelnök.
Lapunk is írt arról, hogy 108 forintba kerül az M méretű ketreces tojás az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján. Ez jelentős, 17,25 százalékos ugrás a megelőző héthez képest, amikor 92 forint volt az ára. Az év elején 50 forintról indultunk. A magyarázat az, hogy a közel nyolc hónapja tartó rendkívüli aszály és energiaárak emelkedése miatt az állattartók költségei is jelentősen megnőttek, a biztonságos ellátás érdekében áremelésre volt szükség.
Ennek ellenére várható volt, hogy a jegybank nem változtat az alapkamaton, ugyanis Matolcsy György szeptember végén bejelentette, hogy lezárták a kamatemelési ciklust. Az MNB most is úgy látja, hogy mind a belső, mind a külső inflációs folyamatok az infláció tetőzésére utalnak.
A belső ok:
A külső ok pedig:
A 444 is sokat írt arról, hogy már nemcsak élelmiszerből, hanem benzinből is kevesebb fogy. Augusztus volt zsinórban a harmadik hónap, amikor a fogyasztás nem tudott lépést tartani az inflációval, tehát rosszabbul élünk.
Valamint tovább esik a földgáz ára, így már 100 euró alatt volt a jegyzés. A hetek óta tartó esés annak is köszönhető, hogy a vártnál enyhébb az ősz, így könnyebb a fogyasztást mérsékelni. "A gázárakban nagyon komoly korrekció következett be, ami a következő hónapokban az inflációs adatokban is egyre inkább megmutatkozhat. A fogyasztás visszaesése egyértelműen elindult, az energiafogyasztásban az utóbbi hetekben 10 százalékos visszaesés látszott" - mondta Virág.
Ezzel a fordulattal pedig sokat spórolhat az ország, ugyanis javulhat a folyó fizetési mérleg. Az MNB október közepén jelentette be, hogy az év végéig közvetlenül biztosítják az energiaszámla kiegyenlítéséhez szükséges deviza nagy részét, vagyis bevetik a devizatartalékokat a forintgyengülés ellen. Az év végéig pedig 200 eurós gázárral kalkuláltak, vagyis havi 1,5 milliárd euró volt a szükséges összeg. Azóta a gázárak feleződtek, így a havi energiaszámlája a magyar gazdaságnak közelítheti az 1 milliárd eurót.
Az ország havonta hatalmas pénzeket költ energia (elsősorban földgáz) vásárlására, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az MVM forintot vált le euróra, és ezért megveszi a gázt. A folyamatos, hatalmas mértékű euróvásárlás viszont állandóan gyengítette a forintot, ami egyre magasabb inflációt okozott. Az olcsóbb gáz tehát áttételesen erősebb forintot és mérsékeltebb inflációt eredményezhet.
Hogy ez valóban így lesz-e, az még kérdéses, a forintot egyelőre napok óta rángatja a piac. Szerda délután éppen 413 forint volt egy euró, ez sem túl erős, de még mindig jobb, mint október 12-én, amikor 430 forint volt az euró.
Továbbra is rekord magas szinten áll az MNB kamatlába.
Az év elején csak 50.
Lezárta a kamatemelési ciklust az MNB, pedig az infláció még felfelé tart. "Nincs értelme folytatni" - indokolta a döntést a jegybank elnöke.
Az infláció miatt elképesztő összegeket hagynak az emberek a boltokban, de összességében kevesebb dolgot vásárolnak. A céges autók kizárása is megtette a hatását.
A novemberi határidős TTF gázkontraktus ára 17 százalékos eséssel 94,5 euróra csökkent, már majdnem ott van, ahonnan június közepén elindult a jelentős drágulás.
Az MVM közvetlenül a jegybanktól, a jegybanki tartalékok terhére veheti meg a gázvásárláshoz szükséges eurót. Kérdés, mit lépnek a spekulánsok.
Nem lesz ebből baj?