COP27: a klímaváltozásnak kiszolgáltatottabb országok kártérítést követelnek a fejlett országoktól

A kiszolgáltatottabb országokat kompenzálják a fejlett országok azokért a károkért, amelyeket a klímaváltozás miatt kell elszenvedniük – mondták az érintett országok vezetői Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).

A konferenciáján a küldöttek először vitatták meg azt, hogy a fejlődő országok a leggazdagabb, legszennyezőbb országoktól azt követelik: fizessenek kártérítést az éghajlatváltozás által okozott „veszteségekért és károkért”. A főleg afrikai és közel-keleti térségek államai ugyanis sokkal jobban megszenvedik az éghajlatváltozást, hiába kisebb a károsanyag-kibocsátásuk.

A világ vezetői a globális felmelegedés elleni hathatósabb fellépés mellett érveltek a vitanapon, amin több felszólaló, köztük a barbadosi kormányfő, Mia Mottley is azt mondta, a fosszilis tüzelőanyagokat gyártó cégek fizessenek az általuk okozott károkért, járuljanak hozzá azokhoz az alapokhoz, amik a klímaváltozás által leginkább sújtott országoknak pénzügyi segítséget nyújtanának a veszteségeik miatt.

A hétfői beszédében Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is szolidaritásra, valamint a fejlett és fejlődő országok közti együttműködésre szólított fel, mondván:

dönthetünk a „szolidaritás vagy a kollektív öngyilkosság” között.

A szegényeknek elegük van

A szén-dioxid-kibocsátásból származó nyereségekre kivetett különadó ötlete az elmúlt hónapokban kapott egyre nagyobb visszhangot, miután az olaj- és gázipari nagyvállalatok bevételei jelentősen nőttek, a fogyasztók viszont csak nehézségek árán tudják rendezni a fűtésszámláikat vagy az autóik üzemagyagköltségeit.

A tanácskozás keddi napján a világ több vezetője is felszólalt:

• Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök elmondta, hogy országában a közelmúltban lezajlott áradások legalább 40 milliárd dolláros kárt okoztak, és emberek millióit kényszerítették a lakóhelyük elhagyására.
• Mohammed Abdullahi nigériai környezetvédelmi miniszter felszólította a gazdag országokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az éghajlatváltozás által leginkább sújtott országok megsegítésére.
• „A mi világrészünknek élet és halál között kell választania” – mondta Samia Suluhu Hassan tanzániai elnök.
• „Afrika nem fizethet olyan bűnökért, amiket nem követett el” – mondta Faustin-Archange Touadera, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke, aki szintén azt mondta, hogy a klímaválságért a gazdag nemzetek a felelősek.
• „Az éghajlatváltozás közvetlenül fenyegeti népünk életét, egészségét és jövőjét” - figyelmeztetett William K. Ruto kenyai elnök, kiemelve, hogy Afrika 2050-ig évi 50 milliárd dollárnyi kárral számolhat az éghajlatváltozás miatt. „A veszteség és a kár napi tapasztalatunk, kenyaiak millióinak és afrikaiak 100 millióinak rémálma” – mondta.
• A Seychelle-szigetek elnöke, Wavel Ramkalawan szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a többi szigethez hasonlóan a Seychelle-szigetek is csak minimális mértékben járul hozzá a bolygó pusztításához, mégis ők szenvedik el a legtöbb kárt. Ezért arra szólította fel a fejlett országokat, hogy vegyék ki részüket a károk helyreállításából.

(MTI)