Farkas András nyugdíjszakértő szerint feltétlenül át kellene térni a havi nyugdíjemelésre az éves inflációkövetőről. A kormány most arra büszke, hogy pénteken utalják az emelt nyugdíjakat. A nyugdíjemelés 4,5 százalékos, idén összesen 14 százalékos.
Az összesített szemlélet elfedi a valóság tömegeket sújtó tényleges gondjait, elsősorban a medián nyugdíj összegénél (a novemberi emelés előtt pillanatnyilag 142 ezer forintnál) kisebb ellátásban részesülő több mint egymillió nyugdíjas súlyos megélhetési problémáit és a pillanatnyilag 100 ezer forintnál is kisebb összegű ellátásban részesülő 600 ezer nyugdíjas keserves gondjait
– írta blogján Farkas.
Az éves átlagos inflációt követő nyugdíjemelés nyugodtabb időkben működhet, amikor év közben mondjuk januárban 3 százalékos, decemberben pedig 5 százalékos az infláció, vagyis átlagban 4 százalékos emelést kaphatnak a nyugdíjasok, így decemberben sem érzik úgy, hogy rohamos tempóban romlik a pénzük.
Jelenleg azonban más a helyzet. Idén januárban 8 százalékos volt az infláció, októberben már 20 százalék fölötti, így utólag hiába kapnak 14 százalékos emelést, az csak nagyon távolról követi a pénzromlás ütemét. A havi emelés a valós inflációs helyzethez igazodna, és nem hónapokkal később, utólag korrigálnák.
Ráadásul a mostani nagyon rossz inflációs forgatókönyv a nyugdíjasokat a megszokottnál is jobban sújtja. Mióta külön mérik a nyugdíjas inflációt, még sosem volt ilyen magas annak az értéke, írta már augusztusban, a júliusi adatok alapján a Világgazdaság. Pedig akkor még csak 13,8 százalék volt a nyugdíjas infláció. Azóta csak rosszabb lett a helyzet, már 23,6 százalékos, amiy az átlagos inflációt (21,1%) is 2,5 százalékkal übereli. Arra gyakran van példa, hogy a nyugdíjas infláció meghaladja az átlagost, de az ekkora eltérés ritka.
A nyugdíjas árindex szűkebb, kevesebb termékcsoportot ölel fel, mint az általános, és a nyugdíjasok fogyasztási szerkezetével történik a súlyozás. Például a gyógyszerek, az élelmiszerek és a rezsi ára sokkal inkább befolyásolja a mértékét. Most az élelmiszer 40 százalékkal, a háztartási energia 64,4 százalékkal drágult, emiatt a nyugdíjasok körében mért fogyasztóiár-index rég nem látott mértékben meghaladta a lakosság egészére vonatkozó indexet.
A kormány a szokásos mutatványát adja elő, aminek lényege: az alultervezett infláció miatt utólag emelik a nyugdíjakat, azaz a nyugdíjasok hónapokig kevesebb pénzt kapnak, mint amennyi járna nekik, de a jól kommunikálható kompenzációval a kormány a segítségükre siet. Például januárban 5 százalékos emelést kaptak, aztán a választások előtt a Pénzügyminisztérium bejelentette: két lépcsőben nyugdíj-kiegészítés történik, az első júniusban, a második novemberben.
Ezt a 4,5 százalékos emelést kapják most meg az idősek, így az átlagos nyugdíj összege 167 ezer forintról 174 ezer forintra emelkedik. Miközben csak a kenyér ára szeptemberről októberre 6,1 százalékkal drágult egy hónap alatt, tehát az emelés ellenére még kevesebbet tudnak majd vásárolni.
4,5 százalékkal, visszamenőlegesen.
Ha nem 5, hanem 10 százalékkal emelte volna a kormány a nyugdíjakat januárban az infláció miatt, akkor nem lehetne év közben újra és újra "megvédeni" őket. Az ellenzék által ígért svájci indexálással magasabb lenne a nyugdíj.
Az élelmiszerek ára kerek 40 százalékkal emelkedett. Gyakorlatilag bármire ársapkát húzhat a kormány, bár az eddigi intézkedések nem bizonyultak alkalmasnak.