Ezen a felvételen éppenséggel orosz S-300-asok láthatók a nyugati katonai körzet 2017-es lőgyakorlatán. A ballisztikus rakéták ellen is bevethető légelhárító rakétarendszer szovjet fejlesztés, az ukrán haderőben is rendszeresített fegyver.
Az Sz-300-as légvédelmi rendszert a hetvenes években a Szovjetunió fejlesztette ki, a varsói szerződés országaiban is rendszeresítették.
Az ukrán haderőnek valóban vannak Sz-300-asai, a háború kezdetén például Szlovákia is átadta nekik saját Sz-300-as rendszereit.
Kizárólag a roncsok alapján tehát lehetetlen eldönteni, hogy a rakétát az oroszok vagy az ukránok lőtték ki.
Az oroszok a háborúban több ilyen Sz-300-as rendszert is átalakítottak földi célpontok támadására, Mikolajivot, Odesszát is lőtték ilyenekkel.
De egy ilyen légvédelmi rakéta átalakítás nélkül is veszélyt jelenthet földi célpontokra is. Ha elvéti a célját a levegőben, akár több száz kilométerrel odébb csapódhat be.
Ez utóbbira Lavrov is utalt, mint mondta, ha meghibásodik az önkioldója, a nagy hatótávolságú rendszer rakétái több száz kilométerrel arrébb is landolhatnak.
„Ilyen eseteket már többször is feljegyeztek. 2020-ban, az Örményország és Azerbajdzsán közötti konfliktus során egy hasonló Sz-300-as több mint 200 km-t tett meg, és Dagesztánban robbant fel. A szíriai konfliktus idején nagy hatótávolságú Sz-200-asok véletlenül eltalálták Libanont, Izraelt, és az egyik még Kréta szigetét is” - mondta Lavrov.