Három év után lelövik a Kínában használt Covid-követő alkalmazást, amely az emberek helyváltoztatását követte a világjárvány ideje alatt. Az intézkedés mögött az állhat, hogy a három éve tartó, rendkívül szigorú kínai zéro-covid stratégia következtében az 1989-es, Tienanmen téri tüntetések óta nem látott volumenű tiltakozási hullám söpört végig Kínán novemberben, amelyet még úgy-ahogy, de kínai vezetés is elismert, és most a zéró covid stratégiáján enyhítve gesztusokat tesz a nép felé - miközben félelemben tartja a tüntetőknek.
A tartományok közötti utazást a Covid-megelőzési korlátozások eltörlésével megkönnyítették, így az alkalmazást elavultnak ítélték a hatóságok.
Az állami alkalmazással látni lehetett, hogy az emberek, honnan, hová utaznak/utazhatnak, és hogy mely régióban mekkora eséllyel fertőződhettek meg, ezzel jelentősen segítve a kontaktkutatást. Az pedig, hogy az állam hozzáfér az ország lakóinak adataihoz és mozgásához, a totális megfigyelő államot építő Kínában, már szinte senki sem érhetett meglepetésként. (BBC)
Az 1989-es, Tienanmen téri tüntetések óta nem látott tiltakozási hullám söpört végig az országon. A kínai társadalom egy részének elege van abból, hogy ők még mindig a Covid ellen küzdenek.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Hszi Csin-pinggel Pekingben tárgyalt.
Már a járványkezelésért felelős állami vezető is a szabályok optimalizálásáról beszélt.
Működésben a megfigyelőállam: Pekingben vasárnap senkit se igazoltattak, másnap mégis rendőrök hívogatták telefonon a tüntetőket.
200 millió kamera, az élet minden lépésének megfigyelése és a mesterséges intelligencia által meghatározott státusz. Egy ausztrál videóriport hús-vér emberek történetén keresztül mutatja be, milyen úgy élni, hogy vonatjegyet sem tudsz venni, ha az állam ellenségnek tekint.