Ez már a síelés végének a kezdete?

sport

Azokat a keveseket leszámítva, akik hideg, havas hegyek között nőttek fel, a síelés leginkább a gazdagok sportja. A Föld 8 milliárd lakosának 1,5 százaléka, kb. 135 millió ember síel rendszeresen. Nagyjából 2000 alpesi sícélpont van a világon, a túlnyomó részük Észak-Amerikában, Ázsiában és mindenekelőtt Európában. (A Vanat 2020-as adatai szerint 5 éves átlaggal számolva Európában kb. 195, Észak-Amerikában 70, Japánban 30, Kínában 17, Dél-Amerikában 5, Ausztráliában 2 millióan voltak síelni.)

Az utazást, szállást, síbérletet és felszerelést is beleszámolva egy rövid sítúra költsége is könnyen elérheti a több ezer dollárt személyenként. (Magyarországon egyébként a síelők aránya nincs benne az európai top 15-ben.) A gazdasági növekedés ellenére a síelők száma lassan nő: világszerte az évi síelős napok száma 400 millió körülire emelkedett. Az Alpok adják a világ összes síelő napjának 43 százalékát, Európa messze a legnagyobb sípiac, évente 210 millió síelőnappal, az USA-ban az elmúlt 20 évben a síelős napok száma 50 és 59 millió között mozgott évente.

A salzburgerlandi Rauris síüdülőjében idén a magasabb hőmérséklet miatt kevesebb a hó, ami meg is látszik a pályákon
Fotó: Jeffrey Groeneweg/ANP via AFP

Egy olyan világban, ahol a népesség és a jövedelmek általában emelkednek, a statikus szám arra utal, hogy egyre kevesebben síelnek, ez főleg Európában nagyon szembetűnő. A síelés egyre inkább exkluzívvá válik.

Adam Tooze szerint a síelésre egyre inkább úgy tekintenek, mint ami „egykor sikkes volt”, és ez nemcsak divatfelfogás kérdése, hanem a síipar történetéből is következik. A svájci síipar az 1960-as és az 1990-es évek között megnégyszerezte a kapacitását, ám azóta megállt a növekedés, a régi rendszereket fejlesztik és karbantartják, de új felvonók nem épülnek. A síelés 30-50 évvel ezelőtti fellendülése két generációt is fellelkesített, ők feltehetően a gyerekeiknek is továbbadják a szenvedélyüket, de nem lendítik tovább a dinamikus növekedést a 21. században.

Nem számoltak az időjárással

A Conversation arról ír, hogy a síelés az Alpokban relatíve későn, az 1880-as években kezdődött, az első síliftet a svájci Davosnál fejlesztették ki 1934 telére. Az ipari forradalom addigra 200 éves volt, de az éghajlat még jórészt preindusztriális volt. Nem volt mitől aggódni, a turizmus kilőtt. Nagy-Britannia legrégibb utazási irodája, a – 2019-ben becsődölt – Thomas Cook a briteknek már a 20. század első évtizedében lehetőséget biztosított a síelésre, ami az 1936-os téli olimpiával vált még népszerűbbé.

Síelők egy tiroli pályán 1914 elején
Fotó: Maurice-Louis Branger/Roger-Viollet via AFP

A síipar a rendszeres és kiszámítható téli szezontól függött, ami a pályákat friss hóval töltötte fel. A síüdülők sima felületekkel, biztonságos felfelé szállítással és a hó áthelyezéséhez szükséges gépekkel csábították a látogatókat.

De felforr a bolygó

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek

Csődbe ment Nagy-Britannia legrégibb utazási irodája

Világszerte 600 ezer ember járhatott pórul, a brit kormány 160 ezer külföldön rekedt brit turista hazaszállítására készül.

Király András
gazdaság

80 éve kezdődött a náci propagandaolimpia, amin öt magyar zsidó is aranyérmet szerzett

1936. augusztus 1-én indult a berlini olimpia, az addigi legnagyobb sportrendezvény. Trükkök százait vetették be a németek, hogy magukat békeszeretőnek mutatva érzékeltethessék a nemzetiszocializmus felsőbbrendűségét. Egy fekete amerikai négy számban nyert.

Herczeg Márk
történelem

A második napi melegrekord is megdőlt idén

Hidegfront jön, de még így is jóval a sokévi átlag fölötti hőmérséklet várható.

Herczeg Márk
időjárás

Lengyelországtól Hollandiáig dőlnek a melegrekordok

A klímakutatók aggódnak.

Tóth-Szenesi Attila
időjárás

Svájcban gleccserek tűntek el örökre az olvadás miatt, de előkerült egy évtizedekkel ezelőtt eltűnt repülő

Ijesztő mértékben olvadnak Svájc gleccserei, idén az eddig megmaradt mennyiségük 6 százalékát veszítették el, ami majdnem kétszerese a korábbi, 2003-as rekordnak.

Mészáros Juli
klímaváltozás

2050-re eltűnhetnek a Kilimandzsáró és az Alpok gleccserei is az ENSZ szerint

A jelentés szerzői szerint ezek a gleccserek már mindenképpen el fognak olvadni, függetlenül attól, hogy a világ mit tesz a klímaváltozás elleni küzdelem terén.

Mészáros Juli
klímaváltozás