Nem sikerült megválasztani az új cseh államfőt a közvetlen elnökválasztás kétnapos első fordulójában. A győzelemhez a szavazatok több mint 50 százalékának a megszerzésére lett volna szükség, ami a nyolc jelölt közül senkinek sem sikerült.
Frissítés: A szavazatok 99,8 százalékának összeszámlálása alapján a két hét múlva sorra kerülő második fordulóba 35,38 százalékkal Petr Pavel nyugalmazott tábornok és 35,02 százalékkal Andrej Babiš volt kormányfő került. A harmadik helyezett Danuse Nerudovára eddig a választók 13,92 százaléka szavazott. A többi jelölt tíz százalékon aluli eredményt ért el.
A választási részvétel 68,25 százalékos volt, ami új rekordnak számít. Öt éve ez a mutató 61,9 százalékot tett ki.
Miloš Zeman tízéves elnöksége március 7-én jár le, ezután iktatják be az 1993-ban függetlenné vált Cseh Köztársaság negyedik elnökét. Václav Havelt és Václav Klaust még a parlament választotta, Zemant (és utódját) pedig már a választópolgárok.
A köztársaságielnök-választást több mint egy évvel a Babiš bukásához vezető parlamenti választás után rendezik. Ami tavaly Magyarországon nem jött össze, az Csehországban igen: győzött az ellenzéki összefogás. A győztes mérsékelt jobboldali kormánykoalíció pártjainak nincsenek közvetlen jelöltjeik, de a pártkoalíció Pavelt támogatja. (MTI)
Tavaly Fico, idén Babis, jövőre Orbán? - kérdezik a nyugati lapok, de a párhuzam erőltetett. A párhuzam másik fele inkább megáll, mert a Csehországban győztes szövetség hasonlóan sokszínű, mint a magyar ellenzéki összefogás, és ők is őriznek régi sérelmeket egymással szemben.
Hiába győzték le Babišt a 2021-es parlamenti választáson, megint itt van, hogy borsot törjön legyőzői orra alá. Egy nyugalmazott tábornok és egy volt rektor tudja ebben megakadályozni. Václav Havel után újra független elnöke lesz az országnak?