Semmiféle hatása nem volt a 2016-os amerikai elnökválasztásra az orosz trollfarmokról irányított, a közösségi médiában aktív botoknak. Erre jutott az első nagyobb kutatás, ami ezt a kérdéskört vizsgálta tudományos módszerekkel, és ami januárban jelent meg a Nature Communications szakfolyóiratban.

A New York Egyetem politikával és közösségi médiával foglalkozó kutatói által publikált anyag szerint

„a külföldről irányított dezinformációs fiókok nem változtattak az egyes szavazók politikai meggyőződésén vagy választópolgári magatartásán – de a dezinformációnak lehettek következményei”.

A 2016-os amerikai választási kampányban, majd Donald Trump győzelme után az elemzésekben állandó vitatéma volt az orosz beavatkozás az amerikai demokráciába. Elsősorban a vesztes, demokrata oldal politikusai és szimpatizánsai érveltek azzal, hogy Trump azért tudta legyőzni a közvélemény-kutatók által előzetesen jóval népszerűbbnek tartott Hillary Clintont, mert külső erők segítették. A röviden Russiagate-ként ismert ügy egyik fontos eleme volt, hogy az oroszok Trumpot fényező és főleg Clintont gyalázó üzeneteket terjesztettek a közösségi médiában.