„Hazaárulózták a főispánt” – ez egyrészt 2023 eddigi legviccesebb szalagcíme, másrészt egy olyan esemény lenyomata, ami meghatározhatja a NER és Magyarország következő éveit. A januárban a debreceni CATL akkumulátorgyár ellen tiltakozók ugyanis, bár ennek talán még nem voltak tudatában, a rendszer egyik tartópillérét támadták meg, ráadásul úgy, hogy az ellen a hatalom nehezen tud a bevett eszközeivel védekezni.
Tavaly augusztusban jelentették be, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártó cége, a kínai CATL Debrecen mellett építené második európai üzemét. Egyes számítások szerint ez lenne Magyarország történetének legnagyobb külföldi beruházása, nagyjából 3000 milliárd forint értékben. A helyszín nem véletlen: a közelben tervez elektromos autókat gyártani a német BMW, a CATL nekik is szállítana akkumulátorokat.
A beruházással azonban több gond is van – még a környezetvédelmi problémák számbavétele előtt is.
Ahogy azt részletesebben Győrffy Dóra közgazdász elmagyarázta a 444 Létforgatag podcastjában, a magyar kormány nagyjából azokat a hibákat követi el 70 évvel később, mint Rákosiék, amikor a vas és acél országát akarták felépíteni. A visszaszorulóban lévő, a magyar nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú autóipar kiváltására igyekeznek az elektromos autók gyártásában is epizódszerepet kapni – elsősorban az ezekhez használatos akkumulátorokat gyártó cégek Magyarországra vonzásával.
Ezzel azonban a magyar kormány olyan cégeket támogat nagyon sok közpénzzel, amelyek termékeivel kapcsolatban még az sem biztos, hogy valóban ezek hajtják majd a jövő autóit. Ehhez az iparhoz iszonyatosan sok vízre van szükség, miközben Magyarország egy része a klímaváltozásnak is köszönhetően már a kiszáradással küzd. Ráadásul az akkumulátorgyártásnak elképesztő energiaigényei vannak, ezért egy energiaszegény országban éppen annyira tűnik jó döntésnek erre alapozni az ország jövőjét, mint amikor a vas és acél lázálmot kergettük.
Nem a debreceni lenne az egyetlen gyár, ami a várható elektromosjármű-forradalom akkumulátorigényeit elégítené ki. Gödön és Komáromban már működnek az üzemek, Sóskúton, Iváncsán, Nyíregyházán és Győrszentivánon még csak az építésük illetve az előkészítésük zajlik. Mindegyikük építését, működését zajos botrányok, tiltakozások kísérik, amiket az országos politika vagy ignorálással vagy izomból igyekszik megoldani, mint Gödön, ahol a gyár területét egyszerűen elvették az önkormányzattól.
A gyárak elleni tiltakozásokon nem csak környezetvédelmi aggodalmak hangzanak el. A kormány hatalmas összegeket fizet a beruházóknak azért, hogy munkahelyeket teremtsenek. Ráadásul ezekben a gyárakban jelentős részben külföldiek, esetenként még csak nem is fehér bőrű külföldiek dolgoznak, ami a NER xenofób propagandáján nevelkedettek számára elfogadhatatlan. De ettől még a magyar akkumulátorgyárak ellen szaporodó tiltakozások motorja alapvetően a környezetvédelem.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A kormány szerint ez Magyarország történetének legnagyobb beruházása.
Győrffy Dóra professzor szerint nincs jele a nyugati hegemónia hanyatlásának, és Magyarország nem maradhat ki a blokkosodásból. Kína és Oroszország korrupcióval és propagandával támadt a Nyugatra, de az önvédelmi reflexek működni kezdenek.
Megnéztük, hogyan küzdenek a Homokhátságon az elsivatagosdás ellen.
„A mai politikai viszonyok szerint erővel átnyomnak mindent rajtunk” – mondja az egyik helyi aktivista, de ígéri, hogy kiláncolja majd magát, ha építkezni kezdenének.
Állami pénzből fejlesztik a közműveket, hogy előkészítsék az üzem terjeszkedését.
És még az infrastrukturális fejlesztésekbe is beszállnak a magyar adófizetők.
A gyár elfelejtette tájékoztatni erről a város polgármesterét.
A minisztérium nem cáfolta, hogy a területen dolgozók 44 százalékát, szinte kivétel nélkül 14-18 éve ott dolgozó, elhivatott szakembereket rúgtak ki a takarékosság jegyében.
A környezetvédőkkel akarták megfizettetni az ellenük kivezényelt biztonságiak díját.
„Magyarország zöld tőkéje nincs veszélyben! #fakenews"
A Balaton északi partján, az alig 500 fős Paloznakon teljes építési tilalmat rendelt el a képviselő-testület. Az ingatlanfejlesztők hiába kopogtatnak, a lakók és az itt nyaralók falusi életre vágynak, nem apartmanházakra.
Nagy lenne a környezeti hatása, ezért hatásvizsgálati eljárást kell lefolytatni.
Nem valósítják meg az eredeti terveket.
Agybaj, ami a Balatonnál megy. Két szakértőt kérdeztünk arról, mennyire okék a part menti és úgy általában a balatoni fejlesztések. Spoiler: semennyire.
A beruházásért felelős körökből úgy tudjuk, csak a jelenleg is zajló, előkészítő munkálatokat fejezik be. A tervekben szereplő épületek, köztük a százágyas szálloda építésére szerintük érvényes a kormány beruházásstopja.
A hotelprojekt mellett valamivel több mint ötszázan álltak ki, ami tíz százaléka annak a szavazatszámnak, amivel a polgármestert megválasztották.
Két független labor tojásokban, csigákban mutatta ki a mérgező anyagok drámai jelenlétét. Vannak olyan rákkeltő anyagok, amik a talajvízben meghaladják a határérték 4700-szorosát.
Ahány párt, annyi kérdés.
Magyar szakértőkkel, hazai tudományos munkákat felhasználva tekintettük át, hogyan alakítja át az életet a klímaváltozás a Kárpát-medencében, és mire kell felkészülnünk, ha túl akarjuk élni a 21 századot. Sok jóra nem számíthatunk.