Nem hitelesítette a Helyi Választási Bizottság a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárról szóló népszavazási kezdeményezéseket, pedig három kérdés is érkezett:
Az elutasító döntés után a Momentum azt írta: „Sajnos nem lepődtünk meg, a Helyi Választási Bizottság a titkolózó fideszes vezetés és a vízmérgező akkumulátorgyárat építő CATL oldalára állt a debreceniekkel szemben. Miután rájöttek, hogy a Momentum meg fogja csinálni az aláírásgyűjtést és népszavazást kell tartani a vízzabáló gyárról, elutasították ugyanazt a kérdést, amit korábban már átengedtek egyszer.”
A párt itt arra utalt, hogy az LMP már tavaly augusztusban is kezdeményezett helyi népszavazást a gyár építése ellen, és az ehhez kapcsolódó kérdés szinte szó szerint megegyezett a Momentum mostani beadványával, csak abban még nem 130, hanem 450 köbméteres korlát szerepelt. Azt októberben hitelesítette is a helyi választási bizottság, a párt azonban mégsem kezdte el az aláírásgyűjtést. Később ezt azzal indokolták, hogy meggondolták magukat, és inkább országos népszavazást szeretnének kezdeményezni akkuügyben. Ezt végül januárban be is adták.
A Debreciner beszámolója szerint a momentumos kérdésnél a bizottság most hiányolta az egyértelműséget. Kovács Tibor József elnök azzal érvelt, a kérdés nem tesz különbséget a víztípusok között, valamint alapjogot is korlátozna.
A Mi Hazánk beadványát szintén azért utasították vissza, mert a Helyi Választási Bizottság hiányolta az egyértelműséget, szerintük ugyanis elképzelhető, hogy a választópolgárok eltérő választ adnának a kérdés egyes részeire. Az elnök szerint alapvető jog korlátozása is felmerülhet a kérdésnél egyrészt a szén-dioxiddal, másrészt a vízigénnyel kapcsolatban. Megjegyezte, hogy Debrecen területén már most is üzemelhetnek olyan gyárak, amelyeket tiltana a népszavazás. A kérdés hitelesítésének megtagadását egyhangúlag fogadták el.
„A határozat törvénysértő, ezért azt megtámadjuk a törvényszéken és végső soron az Alkotmánybírósághoz fordulunk” - közölte a döntés után a párt, hozzátéve, hogy a lehető legrövidebb időn belül újabb kezdeményezést nyújtanak be. Tüntetést is hirdettek február 24-re Debrecen és Mikepércs határába.
A harmadik kérdést, amit egy magánszemély adott be, szintén hasonló érvekkel utasították vissza.
A kormány augusztusban jelentette be, hogy a kínai CATL gyára egy 221 hektáros területen épít, aminek a kapacitása 100 gigawattóra lenne. Ehhez évi 4150 gigawatt áramra, azaz a paksi atomerőmű éves termelésének bő negyedére lenne szükség.
A beruházás összértéke nagyjából 3000 milliárd forint lesz, amire a magyar állam is nyújt támogatást. A nem tisztázott környezeti hatások miatt a helyiek tiltakozásokat szerveztek, valamint a közmeghallgatások is rendkívül feszült hangulatban teltek, a bizonytalanságot csak fokozta, hogy eltüntették a kormányhivatal honlapjáról azt a tanulmányt, amiből kiderült, hogy naponta akár 60 ezer köbméter vízre is szükség lehet a gyár működéséhez. Bár ezt hibásnak minősítették, de a helyi független lap, a Debreciner bemutatott egy szerződést, amiben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Papp László polgármester a déli gazdasági övezetben napi 42 480 köbméteres kapacitásról állapodtak meg, ami majdnem kétszer annyi, mint amiről a városvezetés beszélt. Ahogy a WWF szakértője is megállapította: a CATL tervezett gyárának szükségletei Debrecen teljes vízigényét – 38 000–40 000 m3/nap – meghaladják.
A gyár február közepén mégis megkapta környezethasználati engedélyt.
A debreceni civilek az augusztusi bejelentés óta tiltakoznak a beruházás ellen.
Győrffy Dóra professzor szerint nincs jele a nyugati hegemónia hanyatlásának, és Magyarország nem maradhat ki a blokkosodásból. Kína és Oroszország korrupcióval és propagandával támadt a Nyugatra, de az önvédelmi reflexek működni kezdenek.
Az önkormányzat még azt is hazugságnak nevezte, hogy napi 40 ezer köbméter lenne a fogyasztás. Az eltüntetett tanulmány szerint valójában akár napi 60 ezer is lehetne.
A kormányhivatal szerint nagyon szigorú szabályokat írtak elő a beruházónak.