Meddig emberi az a civilizáció, amit önmagukat tanító gépek irányítanak helyettünk?
Amióta tavaly novemberben megjelent a ChatGPT, egyre többen érzik azt, hogy egy kiberpunk disztópiában élünk, vagy fogunk élni nagyon hamarosan. Miközben sokan lelkesen próbálgatják, hogy milyen novellákat, szakdolgozatokat, vicces videókat vagy programokat lehet íratni az AI robotokkal, mások arról beszélnek, hogy a szellem kiszabadult a gépből, az emberiség új korszakába léptünk, ahonnan nincs visszaút.
A Newsroom legújabb adásban pedig Herczeg Márkkal és Rényi Pál Dániellel, a 444 homo sapiens újságíróival arról beszélgetünk, hogy mégis hogyan jutunk el a szövegeket és képeket generáló programoktól a szuperintelligenciáig, miért fejlesztik egyesek a mesterséges intelligenciát akkor is, ha komoly esélyt látnak rá, hogy ez a civilizáció pusztulásához vezethet, és hogy hogyan lehetne még szabályozni ezt a folyamatot.
Disclaimer: az adásban három homo sapiens beszélget olyan témákról, aminek nem szakértői, de amit aggódó figyelemmel követnek, amennyire emberi kogníciójuk engedi. Az adás elkészülését semmilyen mesterséges intelligencia nem támogatta, már amennyire tudjuk.
A Newsroom eddig talán legfilozofikusabb adásában szóba kerül az, milyen fegyverkezési verseny zajlik átvitt értelemben a nagy techcégek, és nagyon is szó szerint értve a nagyhatalmak között a mesterséges intelligenciáért, hogyan alakíthatja át a társadalmat az, ha a legtöbb intellektuális tevékenységet önmagukat tanító gépek is képesek elvégezni, milyen humanitárius és biztonsági intézkedésekre lehet szükség egy ilyen társadalomban, és meddig nevezhető emberinek az a civilizáció, ami egyre nagyobb részben gondolkodó gépektől függ.
A beszélgetés előtt vagy után mindenképpen javaslom elolvasni Dániel és Márk hosszú cikkét a mesterséges intelligencia fejlődéséről. Ezután felüdülésnek mindenképpen ajánlom Márk cikkét arról, hogyan próbálta meggyőzni őt a ChatGPT arról, hogy Orbán Viktor ült már valaha lovon, már ha valaki tud még bármit viccesnek találni a témában. Az adásban többször utalunk Yuval Noah Harari és Max Tegmark véleményére a témában, és szóba kerül Stanisław Lem is.
Ez még nem a világvége, de az eddig ismert világunknak vége
Minden egész eltörik, és a technológiai forradalom felfalja saját szüleit? Eljött a munka és a kapitalizmus vége, csak nem úgy, ahogy gondoltuk? Vagy ez evolúciós ugrás egy emberiség utáni disztópiába? Az AI után semmi sem marad olyan, amilyen volt.
A mesterséges intelligencia leleplezése: létezik, hogy egy akkora magyar, mint Orbán Viktor, nem ült még lóháton?
Megkérdeztem a ChatGPT-t, hogy lovagolt-e valaha Orbán, erre a gép megpróbált csúnyán átverni.
Harari: Nem tudom, hogy az emberiség túléli-e a mesterséges intelligenciát
Az izraeli történész szerint az ember korábban sosem adott ki hatalmat a kezéből. Egészen mostanáig.
Max Tegmark: Arra kérem a szénsovinisztákat, hogy mondják meg, az AI milyen feladatokat nem lesz képes soha elvégezni
Az MIT fizikaprofesszora szerint az emberek ugyanolyan téves érvekkel bagatellizálják el a mesterséges intelligencia veszélyeit, mint a Don't Look Up című filmben a közelgő aszteroida fenyegetését.
Summa Technologiae – igazságot Stanisław Lemnek!
1963-ban, a kommunista Lengyelországban egy sci-fi-író több mint 50 évvel megelőzte az elmúlt évek sikerkönyvét, a Harari-féle Homo Deust. Azóta Lem jövőkutató esszéi szinte semmit sem veszítettek az aktualitásukból.