„Most még Oroszország nem háborúzik Ukrajnával szemben, ez még különleges hadművelet vagy különleges akció, vagyis zsoldosokat vet be az orosz fél” - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Bayer Show-ban. Az adásról a Népszava írt.
Schmidt ezzel az orosz propaganda retorikáját vette át, ami tavaly februártól kezdve hivatalosan „különleges műveletről” beszél. A putyini rezsim keményen fellép azokkal szemben, akik nyilvánosan háborúnak nevezik a háborút.
A történész - aki egyben az ország egyik leggazdagabb embere - azt mondta, akkor lesz háború, ha Ukrajna „az orosz területeket elkezdi majd támadni”.
Nem állja meg a helyét Schmidt állítása, hogy az oroszok csak zsoldosokat vetnének be (hiába használják a Wagner-csoport nevű zsoldossereget is, ami sok szempontból amúgy sem klasszikus katonai magánvállalat). Tavaly szeptemberben Putyin részleges mozgósítást hirdetett, amivel több százezer tartalékos behívása volt a cél.
Az amerikai titkosszolgálat információi szerint Vlagyimir Putyin februárban rábólintott a hadsereg javaslatára, hogy idén további 400 ezer embert sorozzanak be. A tavalyi mozgósítás nehézségei után idén alsóbb szintekre bízzák ezt a feladatot. Az utóbbi időben plakátkampányokkal, tévéreklámokkal próbálták ösztönözni az oroszokat, hogy menjenek harcolni. Amerikai információk szerint az orosz titkosszolgálat, az FSZB közel 110 ezer orosz sebesültről és halottról tudott februárban, beleértve a Wagner zsoldossereg tagjait is.
„Még nem indult meg az orosz hadigépezet a több millió katonával. Azok még várnak, mert nyilván Putyin is arra tartogatja, hogy ha kiszélesedik a konfliktus, akkor neki legyen érintetlenül meg az orosz hadereje. Ugyanakkor ez a különleges erő, amit bevetett Ukrajnával szemben, ez is olyan erős, hogy az ukrán hadsereg nem bír vele a NATO-támogatás ellenére sem” - mondta Schmidt.
Valójában az orosz hadsereg már a háború előtt is 800-850 ezer fős volt, írta korábbi cikkében Rácz András Oroszország-szakértő. Az oroszok 200 ezer főt küldtek először Ukrajnába, de éppen a hatékony ellenállás miatt rengeteg utánpótlásra volt szükség. A részleges mozgósításon behívottak a felszerelés és a kiképzés hiányosságaival küzdenek. Uniós adatok szerint az oroszok haditechnikai szempontból is óriási veszteségeket szenvedtek el.
A legismertebb orosz katonai magánvállalat nem is magánvállalat, hiszen minden jel szerint a politikai és katonai vezetés irányítása alatt áll. A csoportot övező misztikum az ukrajnai eseményeknek köszönhetően eloszlóban van, ám az biztos, hogy Moszkva a jövőben sem fog lemondani a proxyerők alkalmazásáról.
Ha látványosan csinálnák, az túl kockázatos lenne.
Az ukránok nem fogják feladni, az orosz katonai képességek nem végtelenek, a veszteségek viszont hatalmasak, évekig aligha tarthat a háború, de axiómáinkat célszerű időről időre felülvizsgálni. Év eleji elemzés, első rész.