Nyár van, ami az elmúlt években egyet jelent azzal, hogy ha nem is napi, de szinte heti szinten dőlnek meg hőmérsékleti rekordok világszerte a pokoli hőhullámok közepén, hogy a hőség miatt egyre több helyen alakulnak ki pusztító erdőtüzek, vagy hogy példátlan gyorsasággal olvad a jég a sarkvidékeken.
A BBC azt írja, ezeket az eseményeket azonban nehéz azonnal összefüggésbe hozni a klímaváltozással, mert az időjárás és az óceánok áramlatai is sokkal összetettebbek ennél. Ami biztos, hogy a jelenlegi helyzetben a tudósok a legrosszabb forgatókönyvtől tartanak. Thomas Smith, a London School of Economics környezettudósa azt mondta, nem tud olyan, a mostanihoz hasonló időszakot mondani, amikor az éghajlati rendszer minden eleme rekordot döntött volna vagy abnormális lett volna. Hasonlóan fogalmazott Dr. Paulo Ceppi, az Imperial College London klímatudósa is, aki szerint a Föld most egy eddig „ismeretlen helyzetben” van a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatti globális felmelegedés és az El Niño jelenség miatt.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Júniusban a nagy melegen kívül több szélsőséges éghajlati jelenség is történt, ezeket a kutatók szerint figyelmeztetésként is lehet, sőt, kell értelmezni.
A nyaraló külföldiek egy része órákig gyalogolt a hőségben, a tüzek miatt szénné égett fák, döglött állatok, kiégett autók mellett. A görög tűzoltóság nem hivatalos feltételezése szerint gyújtogatások okozhatták az erdőtüzeket.
Hőhullámok, negyvenfokos nappali csúcsok, huszonakárhány fokos éjszakai minimumok. És egyre rosszabb lesz.
Nemcsak arra kell felkészülnünk lelkileg, hogy mocskosul meleg lesz, de arra is, hogy mennyire messzemenő következményei lesznek az egészségügyre, az élelmezésbiztonságra, a vízgazdálkodásra és a környezetünkre nézve, és mennyi pénzbe kerül majd ez.