Nem az volt Vlagyimir Putyin legcinikusabb szövege a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén Szocsiban, hogy az ukrajnai háború nem területi konfliktus.

Az orosz elnök arra utalt, hogy az augusztusi repülőgép-szerencsétlenség, ami a Wagner zsoldoscsoport főnökének, Jevgenyij Prigozsinnak a halálát okozta, nem rakétatámadás miatt történt, hanem a repülőgép belsejében felrobbant kézigránátok okozták.

A magánrepülőgép, amin Prigozsin Szentpétervárra utazott, augusztus 23-án lezuhant Moszkvától északra, és a fedélzeten tartózkodó 10 ember meghalt, köztük a Wagner két másik tagja, Prigozsin négy testőre és egy háromfős legénység.

Putyin azt mondta, az orosz nyomozóbizottság vezetője néhány napja jelentett neki.

„Kézigránát-töredékeket találtak a balesetben elhunytak holttestében. Nem volt külső behatás a gépre – ez már bizonyított tény” – mondta Putyin. Azonosítatlan amerikai tisztviselők röviddel a lezuhanás után azt mondták, hogy szerintük lelőtték a gépet.

Putyin nem árult el több részletet arról, hogyan robbanthattak fel egy gránátot vagy gránátokat a fedélzeten, de azt mondta, hogy szerinte a nyomozók tévedtek, amikor nem végeztek alkohol- és drogtesztet a balesetben elhunytak holttestén, tekintettel a Wagner szentpétervári irodájában korábban talált nagy mennyiségű kokainra.

A baleset okáról a nyomozók még nem számoltak be nyilvánosan.

Prigozsin lázadása jelentette a legnagyobb kihívást Putyin uralmának az egykori KGB-s 1999-es hatalomra kerülése óta. Nyugati diplomaták szerint ez felfedte az ukrajnai háború Oroszországra nehezedő feszültségét.

1956 nem volt „színes forradalom”

Putyin arra a felvetésre is válaszolt, hogy Magyarországon vitát keltettek egy új orosz történelemkönyvnek az 56-os magyar forradalommal kapcsolatos megállapításai, az olyan kijelentések, hogy ez egy kívülről inspirált „színes forradalom” volt, és hogy hiba volt a kelet-közép-európai országokból kivonni a szovjet katonai erőket.

„Noha készítettek fel harcosokat külföldön és át is dobták őket Magyarországra, ezt tisztán színes forradalomnak nevezni nehéz lenne, mert mégiscsak komoly bázisa volt a tiltakozásnak az országban. Ez szerintem nyilvánvaló. De aligha lehet a mai meghatározásokat az előző század közepére átvinni” – mondta Putyin.

Arról, hogy hiba volt-e a szovjet csapatok kivonása Kelet-Európából, azt mondta:

„Mély meggyőződésem, hogy nincs semmi értelme csapatok segítségével elnyomni valamilyen arra irányuló belső tendenciát valamely országban, népben, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a maga számára prioritásnak tekint. Ez az európai és köztük a kelet-európai országokra is vonatkozik. Nem volt értelme csapatokat állomásoztatni ezekben az országokban, ha nem akarták őket a területükön. De az, hogy ez hogyan, milyen feltételek mellett történt, sok kérdést vet fel.”

Putyin emlékeztetett rá, hogy a szovjet csapatokat a nyílt mezőre vezényelték vissza állomáshelyeikről, családostól, emellett semmilyen jogi kötelezettség sem kísérte a csapatkivonást, sem szovjet, sem pedig nyugati részről, legalább azzal kapcsolatban, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Ezzel kapcsolatban hangzottak el szóbeli ígéretek, amik aztán nem kerültek papírra – mondta Putyin.

„Tudjuk, hogy számukra [a nyugatiak számára] a papír sem ér semmit, mert a papírt is kidobják, de ezt legalább papíron kellett volna rögzíteni. Egyeztetni kellett volna azokban a kérdésekben, hogy hogyan lesz szavatolva Európa biztonsága. El kellett volna indítani egy új konstrukció kialakítását Európában” – mondta az orosz elnök.

Felidézte, hogy Egon Bahr német szociáldemokrata politikus annak idején egy új európai biztonsági rendszer kialakítására tett javaslatot, és ez magába foglalta volna a Szovjetuniót, az USA-t és Kanadát, de nem a NATO-t, és ebben mindenki együtt lett volna, beleértve Kelet- és Közép-Európát. Putyin szerint Bahr figyelmeztetett, hogy ellenkező esetben minden megismétlődik majd, de közelebb az orosz határhoz. Senki nem hallgatott rá, sem a Szovjetunióban, sem az USAban, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez – mondta Putyin.

Putyin szerint nem volt értelme csapatok állomásoztatását fenntartani, de a kivonás feltételeiről tárgyalni kellett volna, és egy olyan helyzetet elérni, ami „talán nem vezetett volna el a mai tragédiákhoz és a mai válsághoz”. (Al Arabiya, MTI)