A magyar miniszterelnök is szót kapott pénteken a Türk Tanács asztanai ülésén. Orbán Viktor azzal kezdte, hogy kifejezte „a magyar emberek tiszteletét” Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek a Török Köztársaság megalapításának 100. évfordulója alkalmából. „Mi, magyarok tudjuk, hogy milyen fantasztikus teljesítmény volt ez száz évvel ezelőtt Törökország részéről, amire sajnálatos módon mi, magyarok nem voltunk képesek” - utalt arra, hogy az első világháború után a függetlenségi háborúval a törököknek sikerült elérniük az 1920-as sèvres-i békeszerződés revízióját.
Ezután Orbán sok sikert kívánt lham Alijev azeri elnöknek „a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához”. Majd sok sikert kívánt „a karabahi újjáépítési munkálatokhoz ” is. „Gratulálunk, mélyen tisztelt elnök úr!” - tette hozzá.
Örményország és Azerbajdzsán három évtizede állt konfliktusban Hegyi-Karabah régió miatt. Szeptember közepén az azeri hadsereg újabb offenzívát indított a keresztény örmények által lakott terület ellen, a harcokban több tucatnyian meghaltak, civilek és katonák egyaránt. Azerbajdzsán gyakorlatilag egy nap alatt elfoglalta a fővárost, Sztepanakertet. Hegyi-Karabah korábbi elnökét az azeriek őrizetbe vették, október közepén Ilham Aliyev azeri elnök a helyszínen taposta meg a karabahi örmények zászlaját.
Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban, de a megtorlásoktól tartva szeptember végére szinte mindegyikük elmenekült onnan, ahol egyébként több mint kétezer éven át éltek.
Az Európai Unió közös nyilatkozatban akarta elítélni Azerbajdzsánt, de a magyar kormány ehhez nem járult hozzá. Később az Azerbajdzsán elleni szankciókat sem támogatták.
Ilham Alijev Orbán Viktor fontos keleti szövetségesének számít, legutóbb a teraszára is meghívta tűzijátékot nézni augusztus 20-án. Nem sokkal később pedig arról beszélt, milyen fontos szerepet játszanak ezek a keleti szövetségek az ország energiaellátásában. Azerbajdzsánból leginkább áramot hoznának Grúzia, Románia bevonásával, tenger alatti vezetéken. De például a Mol pozsonyi finomítója is azeri olajat dolgoz fel.
Ki akarják űzni az örmény katonai erőket.
Úgy tűnik, Azerbajdzsán dűlőre vinné a hegyi-karabahi helyzetet.
Hivatalos adatok szerint mintegy 120 ezer örmény élt a túlnyomórészt keresztény területen.
Ezért nem született közös uniós nyilatkozat az ügyben.
Az európai ügyekért felelős miniszter szerint a szankciók már nem fordítanák vissza a Hegyi-Karabahban elindult folyamatot, vagyis hogy az azeri hadsereg elüldözte onnan keresztény örmény lakosságot
De meg ám.
Azért hívott annyi keleti vezetőt augusztus 20-án a teraszára, mert új útvonalakról kell beszerezni a gázt.
Kevés dologban ért egyet Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, de abban igen, hogy mindkettőjük szerint fantasztikus ötlet a Fekete-tenger alatti vezetéken „zöld” áramot hozni az Európai Unióba. Csakhogy a projekt ezer sebből vérzik.
De folytatják az orosz kőolaj beszerzését is.
Örményország szerint törvénytelenül tartóztatnak le sorban korábbi örmény vezetőket.
Szereti a szimbolikus politikát, nagyvonalúan bánik a legyőzöttekkel és az elüldözöttekkel.
Az azeriek által megszállt terület lakosságának kétharmada már elmenekült az egykor autonóm enklávéból. A Deutsche Welle riportja.
A karabahi örményeket szinte az utolsó emberig elzavarták, de az kérdéses, hogy Azerbajdzsán megelégszik-e fényes győzelmével, vagy ellenfele eredeti területéből is kiharapna egy darabot. Az azerieket az oroszok berzenkedése épp nem érdekli, az esetleges nyugati szankciók viszont elgondolkodtathatnák őket.
A Kövér László és más zsenik által is az emberiség meghaladhatatlan csúcsintézményének tartott „homogén” nemzetállam azért nem apácazárda és nem fényes lokál.