Október közepén kezdtek sztrájkba lépni a szerbiai postások, előbb Újvidéken, majd az ország minden részén. Magyar társaikhoz hasonlóan ők is rossz körülmények között dolgoznak. Egyebek mellett el akarják érni, hogy a munkaerőhiány miatt vegyenek fel alkalmazottakat, emeljék meg a bérüket 30 százalékkal, minderre pedig a kormány vállaljon a garanciát.
A Szabad Magyar Szó most arról ír, hogy azokat a postásokat, akik még mindig tiltakoznak, fegyelmi eljárás alá vonják és ideiglenesen eltávolítják a munkahelyükről. Az eljárás alá vont dolgozók nem veszik át a végzést.
A helyzet bonyolult, van olyan szakszervezet is, amelyik megállapodást kötött a kormánnyal.
A kormánynak kifejezetten rosszkor jött a sztrájk. Közeledik a karácsony, akadoznak a csomagkézbesítések, a postai be- és kifizetések, ráadásul december 17-én parlamenti, helyhatósági és tartományi választást tartanak. A választás esélyese Aleksandar Vučić államelnök pártja, a Szerb Haladó Párt. A baloldali ellenzék pártjai közös listán indulnak.
Mi áll a Magyar Posta leépítési hullámának hátterében? Milyen eszközökkel és kinek kéne nyomást gyakorolnia ahhoz, hogy rendeződjön a helyzet? Mi lesz azokkal a területekkel, amik ellátatlanok? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel Pfeifer Tamással, a POFÉSZ elnökével és Füzi Krisztián civil aktivistával.
A Magyar Posta még mindig az ország legnagyobb foglalkoztatója, az álommunkahelyek képzeletbeli listáján viszont hátul kullognak. Zsúfoltságra, munkaerőhiányra, fizetésre panaszkodnak az ott dolgozók, de mindenekelőtt az úgynevezett értékesítés veri ki a biztosítékot.