„A város átkereszteléséről szóló népszavazás kiírása a helyi hatóságok kompetenciájába tartozik.” Ennyit válaszolt Dmitrij Peszkov szóvivő a Meduza kérdésére, amely szerint egyeztették-e kezdeményezésüket az elnökkel és annak hivatalával Volgográd urai.

Mármint azt a kezdeményezésüket, melynek értelmében a Volga alsó folyásánál fekvő, a part mentén nyolcvan kilométer hosszan elnyúló milliós nagyváros visszakapná egykori nevét – de nem az eredetit, a Caricint, hanem az 1925 és 1961 közöttit, a Sztálingrádot. Azt, amelyet a történelemből jól ismerünk, minthogy itt zajlott 1942/43-ban a II. világháború kimenetelére nézve sorsdöntőnek tartott sztálingrádi csata. A szovjet győzelem nyomán nemcsak a hős város címet kapta meg az akkori Sztálingrád, hanem a francia becsületrendet is, Párizsban a mai napig a nevét viseli egy metróállomás, de perszekiemelkedően fontos a szerepe az orosz honvédő háborús kultuszban is, amit nagy erőszeretettel ápol Oroszország sokszoros elnöke, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin.

A visszakeresztelés terve – vagyis egyelőre ötlete – ezzel együtt nem a Kremlben született meg, az orosz sajtó témába vágó cikkeiből legalábbis úgy tűnik. Putyintól nem idegen ugyan a szovjet birodalom iránti nosztalgia, sőt a tömeggyilkos diktátor ténykedésében is hajlamos pozitív elemeket találni – az oroszok sokaságához hasonlóan, akik úgy tartják, hatalmas vezető volt Sztálin –, ám a volgográdi akció helyi indíttatású.

Kulcsszereplője nem más, mint Andrej Bocsarov, Volgográd megye kormányzója, az Egységes Oroszország párt potentátja. A Meduza cikke szerint konkrétan az ő fejéből pattant ki az idea, ő kezdeményezte, hogy hozzanak létre bizottságot annak érdekében, hogy mérjék fel a „civil társadalom” véleményét a kérdésben, és miután ez nem jött be, ő forszírozza a továbbiakat is, nyilván nem egyedül.

A téma nem a semmiből jött.