„Miniszterelnökünk álma a reptér, a pénz nem lehet akadály, még ha most nincs is, azt a repteret meg fogjuk venni. De egy százalékot sem adok arra, hogy még idén”
– fogalmazott kormányzati forrásunk a hét végén arról, hogy a néhány hete még világosnak tűnő menetrend borulni látszik, és úgy tűnik, mégsem kerül Orbán Viktor 2023-as karácsonyfája alá Ferihegy többségi részvénycsomagja. Egészen november végéig látszott esély arra, hogy a kormányzati apparátus alsóbb szintjein, többek között a Nagy Márton vezette gazdaságfejlesztési tárca dolgozói között emlegetett december 1-jei határidőre létrejön az üzlet, és az ügyet részleteiben nem ismerők is több erre utaló jelet láthattak.
Elsősorban azt, hogy az állam rendesen kisöpörte a padlást az utóbbi hetekben. Bankot és biztosítói részesedéseket adott el, volt nap, amikor a tervezettnél négy és félszer több állampapírt bocsátott ki – egy nap alatt 176 milliárddal adósodott el –, az MVM-től beszed 309 milliárd forintnyi osztalékelőleget (gyors mindenmagyarozás: ez fejenként 32 188 forintot jelent, vagyis a rezsicsökkentés kormánya egy négytagú család rezsiszámláját csaknem 129 ezer forinttal csökkenthette volna, ha a reptér helyett az olcsóbb gázra és áramra szánja). A tranzakciókat úgy ütemezték, hogy azokból november 30-áig befolyjon az államkasszába a pénz, ami megerősíteni látszott a december elsejei határidő valószínűségét.
Azóta több dolog is történt, túl azon, hogy elmúlt december 1-je, lassan két héttel.
Majd most, nem sokkal a tervezett megállapodás előtt visszajönni látszik ez a közel-keleti szál. Ez egyfelől utalhat arra, hogy olyan közel a visszavásárlás, hogy az állam már a folytatásban gondolkodik, de arra is, hogy nem halad zökkenőmentesen a tárgyalás akár az eladóval, akár a potenciális francia partnerrel, így a kormány zavarórepülésekbe kezdett.
De mi is történik pontosan, miért történik, és egyáltalán: miért olyan fontos Orbánnak, hogy a magyar államé legyen újból a repülőtér?A kormány részéről csak célzottan csöpögtetett információk ellenére körvonalazódni látszik egy kép, bár a tervek gyakori változása miatt még sok a kérdőjel és a homályos pont a kormányzati apparátus viszonylag magas szintjein is.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?A Telex szerint akár 1,5 milliárd euróba is kerülhet az üzlet a magyar államnak, ami átszámítva több mint 570 milliárd forint.
Terveznek még eladásokat.
A tavaly megszerzett 45 százalékból csak 10 százalékot hagynak meg.
Minden magyar 18 200 forinttal több adóssággal fekszik le, mint amennyivel kelt.
A szokatlan lépés elszaladt költségvetési hiány idején történik.
November végére 4074 milliárd fölé nőtt a deficit. Az eredeti cél 3400 milliárd volt, októberben átírták 4167 milliárdra, de már ennek elérése is reménytelen. A pénzügyminiszter egy napja még azt mondta: „fegyelmezett, kiszámítható gazdaságra törekszünk”.
Új részleteket lobogtatott meg Nagy Márton az állami reptérvásárlásról, harmadik terminált is akar a kormány.
A repülőtér tulajdonosai úgy döntöttek, hogy tárgyalnak az eladásról.
A vételárról hivatalos információ továbbra sincs, Nagy Márton csak annyit árult el, hogy a Vodafone-ügyletnél nagyobb falatról van szó.
Péntek reggeli rádióinterjújában volt egy kis gyurcsányozás is, „a privatizáció sötét korszakainak” említése, majd beszélt a nyugati, brüsszeli és washingtoni pénzekről és arról, szerinte miért nem kell tárgyalni Ukrajna EU-csatlakozásáról.