Mint mindennek, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének is vége lesz egyszer, és legtisztábban azokra emlékszik majd az utókor, akik megálmodták, felépítették, működtették, és saját arcukra formálták ezt a világot: Orbán Viktortól Rogán Antalon és Tiborcz Istvánon át Mészáros Lőrincig. (Esetleg Gulyás Gergelyre is, éves karácsonyfája oldalán.)
Mégsem árt olykor emlékeztetni magunkat arra, hogy a mögöttük húzódó szürkeségben is sok százan sorakoznak, akik nélkül nem működne ez a rendszer. Katonák, akinek trappolniuk kell, hogy a tábornok vezethessen. Közlegények, akik kiássák a lövészárkokat, hogy a tüzér tüzelhessen. Végrehajtók, megmondók, aláírók: az egyszínű mennyiség, aki kérdés nélkül teszi, amire utasítják. A pótolhatók, mégis nélkülözhetetlenek.
Lánczi Tamás, akit Orbán Viktor a héten a Szuverenitásvédelmi Hatóság elnökének jelölt, a NER-káder prototípusa. Volt már minden az elmúlt 13 évben: kabinetfőnök, elemző, beszélő fej, felügyelőbizottsági tag, főszerkesztő, csinálta, amit kellett, kabinetvezetett, elemzett, beszélt, felügyelt, szerkesztett, és most ő lesz a legújabb politikai megfigyelőgépezet, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.
Lánczi Fidesz-közeli politológus-ideológus édesapja révén került a pártcsalád holdudvarába: a 2000-es években jogi diplomát szerzett, de tudományos karrierbe nem kezdett, a Századvégnél kapott állást, mielőtt a 2010-es kormányváltás idején Navracsics Tibor államtitkára lett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban. Alig 32 évesen második ember volt a kancellárián, de igazán nem becsülte meg magát – néhány hónap alatt kiderült, alkalmatlan arra, hogy embereket szervezzen össze maga körül, összekülönböztek Navracsicscsal és a minisztériumban sertepertélő „polgári underground” képviselőivel is –, hamar mennie kellett. Meg sem érkezett a rendszerbe, kis híján máris kipottyant belőle.
A Századvégben egyre befolyásosabb Habony Árpád megoldó embere lett. A miniszterelnök körül épülő hátországban nagy szükség lett olyanokra, akik végrehajtják a rájuk bízott feladatokat, és hajlandóak a nyilvánosságban felvállalni a felvállalnivalót. Lánczi ilyen volt. Nem kedvelte a környezete, nem akadtak szövetségesei, inkább főnököt választott magának.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Volt már Habony Árpád jobbkeze, fideszes államtitkár, Századvég- és XXI. Század Intézet igazgató, a Soros-ügynököket listázó Figyelő főszerkesztője és a köztévé online igazgatója is. Orbán Viktor javasolta a posztra.
Habony Árpád birodalma bekebelezte az utolsó jobboldali híroldalt, a Mandinert. A Fidesz üzent a kritikus konzervatívok maradékának: beálltok a sorba, vagy mentek a levesbe.
Bezzeg az átlagemberek! Orbán Viktor ötlete szivárog lefele.
Csodálatos okfejtést vezetett le a köztévé műsorában a Századvég vezető elemzője. Jó szórakozást kívánunk!
Ez a kommunikációs direktíva a Fidesznél.
De hogy 2013 előtt kik nézhettek bele a titkos anyagokba, és hogy használta-e azokat a Századvég, azt továbbra sem tudni.
Bár sosem jártak együtt csajozni.
...mert...
Szerintük a pártállami időket idézi az ügy.
Az évekkel ezelőtt még a Fidesz körül keringő akadémikusok ellenzik bármilyen személyeskedő ellenségkép kialakítását és terjesztését.
Boytha György 2010-ben elhunyt, a Figyelő mégis felsorolta Soros György zsoldosai között Fia azt írta, ez mélyen méltánytalan.
Külügyminiszterünk 2018-ban a „nemzeti érdekérvényesítés szimbóluma” lett.
„Jó mulatság, férfimunka volt” – írja a szerkesztőbizottság.
Az intézet 14 munkatársa közül 12 azonnali hatállyal felmondott. Szinte kizárt, hogy Lánczi Tamás Orbán Viktor engedélye nélkül bontotta volna meg a XXI. Század Intézetet, a NER fontos háttérintézményét.
Lánczi Tamás, Schmidt Mária és Ifj. Lomnici Zoltán is számlázhatott, a választások előtt pedig felpörögtek a kifizetések.
Mégis hogy képzeli egy közpénzből művészkedő művész, még ha aranymedvés is, hogy beszólogat?
Jattolás is volt, aztán Habony kiadta a parancsot.
A kormányzati körökkel jó kapcsolatot ápoló filmes épp csak megemlítette Bodoky Tamás Átlátszó-főszerkesztőt, Lánczi Tamás máris lekeverte az interjút.
Az Orbán-stáb és az MTVA elemzője, Lánczi Tamás a Hír TV-n elemezget.
Lánczi Tamás szerint „meg kell vizsgálni, hogy a debreceni beruházást ellenző ellenzéki pártok tevékenysége hogyan függ össze ezzel a német gazdasági törekvéssel”.
Szerinte a kereszt „többé nem a vezér, a duce által vezényelt fekete mise kelléke, de nem is a politikai okkultizmusé”.
Papp Dániel vezérigazgató havi 3,5 millió forintot visz haza, de Meszes Boglárka műsorvezető is majdnem 1,5 milliót keres.
Ez a törvény úgy van megfogalmazva, hogy az szinte bárkire vonatkozhat, jogvédők szerint pedig alkalmas lehet a megfélemlítésre is. A pontos tartalom homályos, az viszont világosan látszik: szintlépésről van szó.
Az, hogy a kormány mennyire éri el a célját az új törvénnyel, nagyban függ attól, hogy a célba vett személyek és szervezetek mennyire ijednek meg, mondta a 444-nek Dojcsák Dalma, a TASZ ügyvezető igazgatója.
Civilekre, újságírókra, bárkire vonatkozhat a szuverenitásvédelmi törvény, aki közügyekkel foglalkozik. A kormány azt üzeni: foglalkozz valami mással, vagy rád szállunk. Interjú a Helsinki Bizottság társelnökével.