Újra bevezetik Szerbiában a 2011-ben felfüggesztett sorkatonaságot. A kötelező katonai szolgálat visszaállítását Miloš Vučević védelmi miniszter, a decemberi választásokon hatalmát megerősítő Szerb Haladó Párt elnöke jelentette be.
Bár erről végül Aleksandar Vučić államfőnek kell döntenie, ez inkább csak formalitásnak tekinthető, hiszen ő a javaslat egyik tényleges kezdeményezője, egyben Szerbia valódi vezetője - Vučić épp szerdán jelentette be mellékesen, hogy lecseréli Ana Brnabić miniszterelnököt.
A hivatalos indoklás szerint Szerbiának újoncokra van szüksége, hogy feltölthesse a tartalékos állományt, a javaslat értelmében a katonai szolgálat nem lenne hosszabb négy hónapnál. A védelmi miniszter azt hangsúlyozza, hogy a kötelező katonaság nem jelenti azt, hogy Szerbia háborúra készülne, a béke megőrzését nevezte a legfontosabb értéknek.
Mint a hírről beszámoló Balk cikke megjegyzi, a bejelentés időzítése "szolgálhatja a figyelem elterelését az igencsak valószínű választási csalásokról". A december 16-i választásokon a gyanú szerint a kormánypárt tömegesen utaztatott szavazókat a Boszniai Szerb köztársaságból.
Az ellenzék utcai megmozdulásokkal, éhségsztrájkkal a választások tisztaságának nemzetközi vizsgálatát és akár a választások megismétlését követeli, a kormánypropaganda - valószínűleg orosz titkosszolgálati háttértámogatással - válaszképpen az ellenzéket és a Nyugatot vádolja felforgatással, színes forradalmak szításával és "Szerbia majdanizálásával".
Ana Brnabić eddig hűségesen szolgálta a teljhatalmú elnököt.
A Szerb Haladó Párt a szocialistákkal és a 2022-höz képest még jobb eredményt elérő Vajdasági Magyar Szövetséggel és más nemzetiségi pártokkal kényelmes többséggel kormányozhat.
Szerbiában 13 napon keresztül tüntetett az ellenzék a szerintük elcsalt belgrádi választási eredmény miatt. Bár egyszer még a rendőrökkel is összecsaptak a tüntetők, a tiltakozások végül elhaltak. Pont addig tartottak ki, ameddig az éhségsztájkoló ellenzéki politikus, Marinika Tepić.