Szép napot, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb, nagyobb cikkeivel. Többféle hírlevelünk van, itt lehet közöttük válogatni.
Miután Orbán Viktor az Ukrajnának szánt uniós segítség decemberi vétójával majd a vétó ismételt lebegtetésével biztosította, hogy pár napig a világ szinte minden összes lapja vele foglalkozzon, végül kiment Brüsszelbe a tanácsi ülésre, és gyakorlatilag semmit nem elérve vetette alá magát a többiek akaratának. Arról, hogy hogyan törte le a többi tagállam vezetője Orbán ellenállását, hosszabban is írtunk.
Pénteken írtuk meg, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak. A hírt felháborodva fogadta az áldozatok ügyvédje, illetve az egyik áldozat is, de estére a kormánymédia védelmébe vette az igazgató bűnsegédjét.
A magyar nyilvánosságot alighanem leginkább foglalkoztató történet Ungváry Krisztián videója és cikke nyomán formálódott: a történész ugyanis kikutatta, hogy Bayer Zsolt nagyapja miket követett el nyilasként, majd hogyan lett a kommunista diktatúra besúgója.
Orbán Gáspár oszlopos alakításával irányult jelentős figyelem a magyar honvédség csádi missziójára, amiről igazából még mindig nagyon keveset tudni. Cikkünkben összeszedtük, hogy milyen nyílt és burkolt indokok merülhetnek fel a magyar szerepvállalás okaként.
Írtunk arról is, hogy milyen bérfeszültségekhez vezethet az egyetemeken a tanárbéremelés, illetve egész pontosan a felsőoktatási béremelés hiánya: ott tartunk, hogy egy pályakezdő pedagógus többet fog keresni, mint egy 20 éve a pályán levő egyetemi oktató, és ott voltunk Tárnokon, ahol a környékre tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem ellen szerveztek lakossági fórumot.
A héten kijöttek a képviselői vagyonnyilatkozatok, erre időzítve megírtuk, miért nem nem érdemes komolyan venni ezeket, a Lakmusz pedig arról írt a héten, hogy kényelmes lenne a kormánynak, de nem lehet csak a „nyersanyagkitettségre” fogni a rekordinflációt, illetve hogy Jordan Peterson az X-en értékelte a magyar családpolitikát, pár trendet azonban benézett.
Hiába nem engedélyezte a rendőrség, anarchista fiatalok összehoztak egy demonstrációt Palesztina mellett. Fotógalériánk és tudósításunk a péntek esti eseményről.
Ukrajnában Zelenszkij elnök és Zaluzsnij főparancsnok nyílttá vált konfliktusa szolgáltatta a legfőbb beszédtémát. Írtunk részletesen arról, hogy hogyan alakult ki ez a viszály, majd pár nappal később végigvettük az aktuális fejleményeket. A hadsereg parancsnoka e hírlevél írásakor még a helyén volt, de a jövő héten nem lepődnénk meg újabb fordulatokon. Oroszországban közben az okozott zavart, hogy az elnökválasztáson indulni készül egy háborúellenes jelölt, akire mintha a Kreml sem számított volna, és hirtelen nem is nagyon tudtak reagálni rá. Épp ezért bemutattuk Borisz Nagyezsgyin váratlan és ki tudja, meddig tartó felemelkedését.
A Közel-Keleten sem enyhült a feszültség, sőt, a három Jordániában megölt amerikai katona esete miatt Joe Biden meglehetősen nehéz politikai helyzetbe került: olyan pillanatban kellene higgadtnak maradnia és önmérsékletet tanúsítania, amikor saját választói előtt nem mutathat tanácstalanságot és gyengeséget. Szombat hajnalra aztan kiderült, milyen válaszcsapás mellett döntött a Pentagon: több tucat Irán-közelinek nevezett állást bombáztak Szíriában és Irakban. Írtunk arról is, hogy lebukott a Gázában működő legnagyobb nemzetközi segélyszervezet néhány munkatársa, kiderült, hogy segédkeztek az október 7-i terrortámadásban, és emiatt kérdéses lett az UNRWA jövője. Pedig ha nincs pénz, a palesztinoknak még rosszabb lesz.
Európában a gazdatüntetések okozták a legnagyobb felfordulást a héten, cikkünkben bemutattuk, mi miatt elégedetlenek a gazdálkodók, és hogyan reagál erre az európai politika.
Foglalkoztunk részletesen azzal is, hogy a magyar kormány a jobboldal új kultúrharcát átvéve a világon másodikként betiltaná a műhúst, hogy ezzel védje meg a vidéki életmódot egy még nem is kapható és egyelőre nem is igazán piacképes innovációtól.
A Qubit a héten arról többek között arról írt, hogy valóban korábban kamaszkodnak-e a fiatalok, illetve megnézték, hogy mitől zöldre mosás a zöldre mosás.
Miért jó horrortörténeteket olvasni? Mitől működik jól egy ilyen történet? És hogyan válhat horrornovellák alapanyagává az a magyar valóság, amit annyira jól ismerünk? A Nem rossz könyvek podcast vendége Veres Attila volt.
Orbán decemberi vétója miatt újra összeülnek az uniós állam- és kormányfők, hogy egyhangúlag döntsenek a költségvetés kiegészítéséről. A csomagnak azonban része az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatás is, amit Orbán ellenez.
Orbán nem vétózott, így villámgyors döntés született az EU-csúcson.
Már szerda este elkezdték győzködni a magyar miniszterelnököt, csütörtök reggelre pedig elérték, hogy Orbán is belássa, elfogytak az opciói.
A molesztálásokat eltussolni próbáló egykori igazgatóhelyettes a pápalátogatás ürügyén jöhetett ki a börtönből.
A zaklatást elszenvedő fiatalok ügyvédje arra figyelmeztet, hogy az elnöki kegyelemben részesített bűntárs „holnaptól bármelyikünk gyermekének a pszichológusa lehet”.
Novák Katalin nem indokolta, miért adott kegyelmet. A Magyar Nemzet és az Origo névtelen szerzői megtették, nem is akárhogy.
Az állandóan nácikomcsizó műsorvezető megfejtette, miért írta meg a történész, hogy Bayer nagyapja nácikomcsi volt: „Azért, mert harc van. Háború van. Küzdelem van. A szuverenisták, a nemzetállam hívei, a kurucok, illetve a globalisták, a nemzetállam elárulói, a labancok között.”
Az Index és a honvédelmi miniszter által posztolt fotók bebuktatták le a miniszterelnök fiát, aki valamiért egy hivatalos tárgyalódelegáció tagjaként utazott N'Djamenába.
Bár jóval több a kérdőjel a Honvédség első önálló művelete körül, mint ahány oszlop mögé Orbán Gáspár megpróbált elbújni, úgy tűnik, ez sem akadálya annak, hogy áprilistól tényleg magyar katonák szolgáljanak Csádban. Közben a magyar-csádi kapcsolatok elkezdtek megtelni minimális tartalommal, de a csádi kaland valódi okait valószínűleg máshol kell keresni.
Tovább nő a bérfeszültség az állami egyetemeken oktatók és a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérrendezése miatt. Az egyetemi oktatók egy jelentős része nettó 300 ezer forint alatt keres, miközben ők képzik a jövő pedagógusait. Szerintük a bérezések körül kialakult helyzet már nem egyszerűen méltánytalan, hanem ez egy alap egzisztenciális kérdés.
A keddi káoszba fulladt sóskúti tájékoztató után szerdán Tárnokon tartottak lakossági fórumot a környékre tervezett akkumulátor-feldolgozóról.
A vagyonnyilatkozati rendszernek évtizedes hiányosságai voltak, de legalább pár napra kellemetlen helyzetbe hozhatott figyelmetlen képviselőket. A további fideszes lazításoknak köszönhetően most már ennek is szinte nulla az esélye.
Hiába nem engedélyezte a rendőrség, anarchista fiatalok összehoztak egy demonstrációt Palesztina mellett. „Ugyanaz a háborús imperialista gépezet nyomja el őket, ami minket is” - mondta a főszervező.
Volodimir Zelenszkij nehézsúlyú politikai kihívót teremthet magának, ha valóban kirúgja Valerij Zaluzsnijt, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nem bírja már a feszültséget. Az egymásnak ellentmondó információk sokaságát hozó hét eleji hírözön után egész Ukrajna arra vár, hogy tisztuljon végre a kép.
Sorra derülnek ki a részletek a hétfő óta Ukrajnát és a nemzetközi sajtót is lázban tartó Zelenszkij–Zaluzsnij-találkozóról. Az elnök arcvesztés nélkül aligha táncolhat vissza, miközben a katonák úgy látják, a konfliktus „meglehetősen szar” helyzetbe hozta a hadsereget.
Borisz Nagyezsgyin szinte a semmiből jött, de miután felsorakozott mögötte az igazi ellenzék, a népszerűsége kilőtt. Úgy néz ki, ő maga is kezdi komolyan venni a harcot, a kérdés az, hogy mikor és hogyan állítja meg a hatalom, és hogy ez milyen következményekkel járhat a mai Oroszországban.
Irán-közeli fegyveresek megölték három amerikai katonát Jordániában. Joe Bidennek egy olyan pillanatban kellene higgadtnak maradnia és önmérsékletet tanúsítania, amikor saját választói előtt nem mutathat tanácstalanságot és gyengeséget.
Hét helyen legalább 85 célpontot találtak el. A légicsapások a közel-keleti konfliktus további eszkalálódását jelzik.
Lebukott a Gázában működő legnagyobb nemzetközi segélyszervezet néhány munkatársa: segédkeztek az október 7-i terrortámadásban. Több ország leállította az UNRWA támogatását, de még Washingtonban is arról beszélnek, hogy nem szabad az egész szervezetet büntetni. Ha nincs pénz, a palesztinoknak még rosszabb lesz.
A klímaharc oltárán feláldozott mezőgazdaság, a vidék magára hagyatottságának érzése, egy pocsék év, bezuhanó bevételek, a tiltakozásokra rátelepedő jobboldal: az EP-választások előtt engedni kénytelenek a nemzetközivé vált gazdatüntetéseknek.
Műcsirke már van, a mamutfasírtot még csak tervezik. Leölt állatok helyett laboratóriumban nő a szintetikus hús, ami a hívei szerint az élelmezési válságot is megoldhatja. Ettől a valóság még nagyon messze van, de a jobboldal új ellenséget talált magának, és Magyarország nem akar lemaradni a tiltásban.
A verbális, érzelmi és szexuális abúzustól az elhízásig mindent összekötöttek már a kamaszkor eltolódásával, de tényleg létezik a jelenség? Mi a baj azokkal a szenzációsnak ható megfigyelésekkel, amelyek szerint alig 100-150 év alatt 5-6 évvel is korábbra tolódhatott a pubertáskor kezdete, elsősorban a lányok esetében?
Bár az Európai Tanács tavalyi irányelvei után a magyar versenyhivatal is közzétette a maga anti-greenwashing ajánlásait, ez még nem jelenti azt, hogy vége a megtévesztő, félrevezető zöldhullámnak, állítják hazai kommunikációs szakértők.
Miért jó horrortörténeteket olvasni? Mitől működik jól egy ilyen történet? És hogyan válhat horrornovellák alapanyagává az a magyar valóság, amit annyira jól ismerünk? A Nem rossz könyvek podcast vendége Veres Attila.