Washington a kongresszusi tétovázással Kína karjaiba lökheti a csendes-óceáni miniszigeteket

külföld

Kiribati általában csak azzal kerül be a magyar hírekbe, hogy ezen a szigeten ünneplik először az új évet. A Kiribatihoz hasonló csendes-óceáni kis szigetek jelentősége mostanában ugyanakkor elkezdett felértékelődni. A szigetlánc a Tajvan-kérdés árnyékában az Amerikai Egyesült Államok és Kína közti versengés színtere lett.

A csendes-óceáni szigetláncok
Illusztráció: Kiss Bence/444

Az Egyesült Államok haditengerészete még a második világháború alatt épített egy leszállópályát a Csendes-óceán közepén, mintegy 2100 kilométerre Hawaiitól, a mai Kiribati Kanton-szigetén. A repülőtér kulcsfontosságú üzemanyag-utántöltő helyként működött az USA és Ausztrália között, biztosítva azt is, hogy a szövetséges csendes-óceáni országokat az ellenséges erők ne kerítsék be, és ne vágják el az utánpótlástól. Most, nyolc évtizeddel később ez a stratégiai jelentőségű leszállópálya kínai tulajdonba kerülhet.

A kiribati fordulat nem egyedi eset, inkább a csendes-óceáni szigetvilág általános folyamatait tükrözi: most kezd igazán megmutatkozni, hogy Kína katonai terjeszkedése mennyire lehet sikeres, miután az Egyesült Államok évtizedekig hanyagolta ezt a területet. Természetesen Kína érdeklődése Kiribati iránt nem véletlen. A 120 000 lakosú ország 33, az Egyenlítőhöz simuló szigetből áll, amelyek 1979-ben nyerték el függetlenségüket az Egyesült Államoktól és az Egyesült Királyságtól. Kiribati 3,5 millió négyzetkilométeres kizárólagos gazdasági övezettel rendelkezik.

Wang Yi kínai külügyminiszter és Taneti Maamau, Kiribati elnöke kezet fog 2020. január 6-án Pekingben.
Fotó: POOL/REUTERS

Ha a mostani trendek folytatódnak, a térség regionális biztonsága meg fog változni, hiszen a kínai katonai jelenlét ki fog terjedni a szigetláncokra, így még közelebb kerül az amerikai és ausztrál területekhez, a csendes-óceáni szigetvilág pedig potenciális robbanásponttá válhat.A kiribati eset csak egy példa arra, hogy az elmúlt évtizedben a Kínai Kommunista Párt (KKP) a Csendes-óceánon a helyi elitnek való udvarlással, a regionális intézményekkel való kapcsolatok kialakításával és a regionális beruházások fellendítésével növelte befolyását.

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!