„Hiába derült ki már megválasztása után Sulyok Tamásról, hogy hazudott édesapjáról, aki valójában a Magyar Nemzetiszocialista Párt székesfehérvári szervezetének vezetője volt, a köztársasági elnök most mégis arra készül, hogy április 16-án beszédet mondjon a holokauszt-emléknapon” – írja Arató Gergely által jegyzett közleményében a Demokratikus Koalíció.
Bár a DK szerint senki sem felelős a felmenői bűneiért, azért már igen, hogy az illető „szembenéz-e a családja múltjával, vagy inkább hazudik róla”.
Sulyok korábban méltatlan támadásnak minősítette, hogy több történész is bizonyítékokkal állt elő arról, hogy az új köztársasági elnök hazudott az apjáról. Sulyok azt mondta, filoszemita apját 1946-ban halálra ítélte a népbíróság, és csak tíz év bujkálással tudott megmenekülni.
Először Karsai László történész írta meg, hogy a dokumentumok nem támasztják alá a köztársasági elnök által mondottakat. Karsai szerint az államelnök apja „csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata”. Ungváry Krisztián történész szerint pedig a kisvárosi bujkálás életszerűtlen.
Azóta több minden kiderült Sulyok édesapjának múltjáról, bár ez az Országgyűlés hétfői ülését vezető Latorcai Jánost nem zavarta: „Szégyellje magát és kérjen a köztársasági elnök úrtól bocsánatot, amiért olyat állít, amit nem tud bizonyítani” –mondta Latorcai a parlamentben Arató Gergelynek, aki Sulyok antiszemita rokonait emlegette.
„Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik” – írja a történész, aki szerint az új államfő apja 1944-ben a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei vezetőjeként üdvözölte az ország német megszállását.
A történész szerint életszerűtlen a történet, amit Sulyok Tamás új államfő megpróbál elhitetni az apjáról.
Párttársai vallomásai, újságcikkek és beadványok is igazolják, hogy Sulyok László a nyilasoktól is jobbra álló párt egyik vezetője volt 1944-ben. A történészek nem értik, miről beszél az Országgyűlés alelnöke.