Minden idők legdrágább és talán legvitatottabb magyar stadionját húzta fel a kormány 2023-ra azért, hogy atlétikai vb-t rendezhessen Budapest. A tavaly augusztusi világbajnokság a kormány kommunikációja szerint hatalmas siker volt, a 35 ezer férőhelyes stadion 95,5 százalékos kihasználtsággal üzemelt, és több mint 400 ezer jegyet adtak el.

Ami azonban a kormány kommunikációja szerint hatalmas siker, az a szervezőcég, a Budapest 2023 Zrt. pénzügyi számaiban kevésbé tükröződik vissza.Más kérdés, hogy ez mennyire volt fontos a szervezőknek, és mennyire volt a rendezés elsődleges célja inkább egy szakmailag sikeres lebonyolítás, az atlétika mint sportág, és Magyarország népszerűsítése. Főleg, hogy egy sikeres rendezés növelheti Budapest esélyeit egy jövőbeli olimpiára.

A rengeteg kiadás töredéke jött vissza bevételként

Önmagában a szervezés a sajtóban megjelent információk szerint közel 70 milliárd forintot emésztett fel, ennek egy részét a szervezőcég, azaz a Budapest 2023, egy részét pedig a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) költötte el. Utóbbi a szerződéslistája szerint az atlétikai vb megrendezésével kapcsolatban nettó 38 milliárd (bruttó 48 milliárd) forintot költött tavaly. Mindegyik szerződést a NER kedvenc partnerével, Balásy Gyulával és cégeivel kötötte.