Ott bukott a Fidesz, ahol a legkevésbé sem számítottunk rá
Az idei önkormányzati választás előtt az volt a politikai közvélekedés, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjei a fővárosban és a nagyobb, megyei jogú városokban várhatóan gyengébben, a kis- és közepes városokban, valamint a községekben pedig kifejezetten jól szerepelnek majd. Ha csak a polgármester-választások eredményéből indulunk ki, a valóság felülírta ezt az elképzelést.
Ötvenkilenc olyan magyar város van Budapesten kívül, ahol a lakosok száma a legutóbbi népszámlálás szerint meghaladta a húszezret. Ebből az ötvenkilencből huszonhat megyei jogú város, róluk itt írtunk bővebben. Ha csak a számokat nézzük, az egyenleg ebben a városkörben kedvező volt a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP jelöltjei négy olyan nagyvárosban tudtak nyerni, ahol eddig ellenzéki polgármester volt, és csak hármat buktak el, tehát eggyel több nagyvárosi polgármesterük lett. A képet azonban árnyalja, hogy a kormánypártok három várost veszítettek el, ahol tizennyolc éve volt polgármesterük, tehát komolyan beágyazottak voltak.
Még rosszabb a helyzet, ha ehhez a huszonhat városhoz hozzácsapjuk azt a harminchármat, ahol a lakosok száma eléri a húszezret. Ebben a középvárosi körben öt olyan is van, amelynek eddig fideszes polgármestere volt, de ezután nem az lesz: Fót, Hajdúböszörmény, Mosonmagyaróvár, Orosháza és Pápa. Ezzel szemben csak egy olyan van, amit elhódítottak, Gyöngyös élén áll ezután (ősztől) kormánypárti polgármester.