Nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen a hágai Nemzetközi Bíróság kedden. Sojgut és Geraszimovot háborús és emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolják 2022 októbere és 2023 márciusa között.
A gyakorlatban azok az államok, amik aláírták a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozataláról és működéséről szóló nemzetközi szerződést, a Római Statútumot, a saját területükön mostantól kötelesek őrizetbe venni és átadni a törvényszéknek az elfogatóparanccsal érintett személyeket. Ennek betartása, betartatása azonban már a kormányokon múlik, „fontosabb állami érdekre” hivatkozva ugyanis könnyedén meg lehet kerülni a nemzetközi elfogatóparancsok teljesítését is.
A testület Vlagyimir Putyin orosz elnök és gyerekjogi biztosa, Marija Lvova-Belova ellen tavaly márciusban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot háborús bűnök és az ukrán gyerekek elhurcolása miatt. Akkori értesülések szerint a nemzetközi bíróság fontolgatta, hogy titkos körözéseket adnak ki, de végül úgy döntöttek: azzal, hogy nyilvánosságra hozzák a döntést, talán „meg tudják akadályozni a további bűncselekmények elkövetését”. Oroszország sem akkor, sem azóta nem ismeri el a testület joghatóságát, mert nem írták alá az erről szóló római Statútumot - így Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint az elfogatóparancsok pont annyit érnek, mint egy tekercs vécépapír.
Az orosz elnököt a külföldi eseményeken azóta is Szergej Lavrov külügyminiszter helyettesíti.
A hágai székhelyű bíróság főügyésze, Karim Khan a májusban nemzetközi elfogatóparancsot kért Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőre, Joáv Galant védelmi miniszterre és a Hamász vezetőire a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. Az erről szóló döntés - már ha egyáltalán megszületik - időbe telik, és ahogy az elfogatóparancs, úgy az ez alól kibúvót jelentő országok közti barátság is törékeny.
Szakember segítségével elemeztük a hágai elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit. (CNN)
A hágai elfogatóparancs nem juttatja rövid úton a vádlottak padjára Vlagyimir Putyint, ám az orosz diplomáciai offenzívák elé akadályokat gördít, és az eddig is szorongatott elit lehetőségeit tovább szűkíti.
Ahogy az elfogatóparancs, úgy az ezalól kibúvót jelentő országok közti barátság is törékeny. Szakértő segítségével elemeztük az izraeli vezetőkre és a Hamász-vezérekre kért elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit.