A Franciaországhoz tartozó, az ausztrál partoktól 1500 kilométerre található csendes-óceáni szigetcsoporton, Új-Kaledónián májusban törtek ki a nyolcvanas évek óta nem tapasztalt zavargások. A tiltakozásokat az váltotta ki, hogy egy párizsi alkotmánymódosítás szerint a szavazati jogosultságot a szigeten több mint 10 éve élő francia állampolgárokra is kiterjesztenék. A döntés ellenzői szerint ezzel is az őslakosokat akarják háttérbe szorítani.
Az események utózöngéjeként történelmi győzelmet aratott a francia nemzetgyűlési választáson egy függetlenségpárti jelölt. Az őslakos kanak Emmanuel Tjibaou előtt közel negyven évig nem nyert függetlenségpárti politikus a francia nemzetgyűlési választáson. A szigeten egyébként két választókörzet van, a másikban egy Párizshoz hű politikusé lett a mandátum.
Emmanuel Tjibaou a kanak függetlenség egyik legismertebb vezetőjének, az 1989-ben meggyilkolt Jean-Marie Tjibaou-nak a fia. (Tjibaou-t egy másik kanak lőtte le.)
A zavargások idején a külvilágtól elzárt Új-Kaledónián két magyar is kint ragadt.
(Guardian)
Körforgalmakat foglaltak el, rendőrökre adtak le lövéseket, autókat gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki egy párizsi alkotmánymódosítás miatt.
Teljes átrendeződés egy hét alatt: az exit poll szerint a vártnál is jobban működött a baloldal és Macronék köztársasági frontja, a franciák tömegesen szavaztak le, hogy megakadályozzák a jobboldal hatalomra jutását.
Krajcsovszki Mónika tanulmányi-, Tóth Viktória munkaúton volt a francia fennhatóságú Új-Kaledóniában, amikor zavargások törtek ki egy párizsi alkotmánymódosítás miatt. Eredetileg május 18-án kellett volna hazaindulniuk, de csak most kedden érkeztek meg Budapestre.