Svédország és Finnország képviselői hivatalosan először vesznek részt ilyen csúcstalálkozón, és ez nem csak azért fontos, mert kettővel többen ülnek az asztal körül, hanem inkább azért, mert azt jelenti, hogy a NATO sikeresen bővült, és a földrajzilag a korábbi kicsit vakfoltot – a Balti-tenger környékén – meg tudta szüntetni a szövetség.
Bár a bővítés mindenképp siker, nem lehet azt állítani, hogy nem gyülekeznek a fellegek a NATO felett: az ukrajnai háború továbbra is dúl, a NATO-tagságot látványosan erőltető Ukrajna életben maradásához a nyugati fegyveres támogatás elengedhetetlen most is és ez a jövőben is így lesz, az európai védelmi képességek megerősítése nem zökkenőmentes, és az Egyesült Államok elnökválasztás utáni megbízhatósága és elkötelezettsége is kétséges.
A szövetség meghatározó országai belpolitikailag finoman szólva sem most vannak a legstabilabb helyzetben, ezen nincs mit szépíteni, emiatt nagy vállalások nem is várhatók Washingtonban. Joe Biden olyan katasztrofálisan szerepelt nemrég az elnökjelölti vitán, hogy a visszaléptetése is felmerült, egyre több felmérés mutat abba az irányba, hogy Donald Trumpot újra fogják választani novemberben. Azt a Donald Trumpot, aki amellett, hogy önbevallás alapján 24 óra alatt békét teremtene Ukrajna és Oroszország között, a saját védelmükre 2 százalék alatt költő NATO tagállamokat kis túlzással úgy vetné az oroszok elé, mint kutyának a koncot.
A briteknél a konzervatívokat épp most dobták ki a kormányból a szavazók, ráadásul nem kicsit, nagyon. Az új kormányfő, a munkáspárti Keir Starmer, úgy utazik a washingtoni NATO-csúcsra, hogy szinte még a dobozokból se pakolt ki a Downing Streeten.
A franciák előrehozott választásokat tartottak két nappal a csúcs előtt. És bár ennek az eredményei a csúcson résztvevő Macron székét nem fenyegetik, hiszen nem az ő pozíciáról döntenek épp, bőven van baja a francia elnöknek, saját hazájában annyira népszerűtlen, hogy a vissza kellett fognia a megnyilvánulásai számát, hogy ne veszítsen végzetesen nagyot a pártja. A németeknél is nagyot buktak a kormánypártok az EP-választáson, ellentétben a szélsőjobbal. A hollandoknál Geert Wilders háttérbeli vezetésével épp most alakul koalíciós kormány.
És - ha csak jobb dolga nem akad, Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter mellett - ott lesz az a miniszterelnök, aki ugyan a fentiekhez hasonló, hatalmát fenyegető belpolitikai válsággal nem küzd, öndefiníciója szerint viszont „a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt". A kijevi útja után az EU értesítése nélkül Moszkvába, majd egy nappal a NATO csúcs előtt - az USA legnagyobb tényleges riválisához, - Kínába utazó Orbán Viktor is tiszteletét teszi Washingtonban. A béketurnézó magyar miniszterelnök az előzetes reakciók alapján különösebben meleg fogadtatásra nem számíthat, és nem azért, mert minden lehetőséget megragadott arra, hogy Trumpnak kampányoljon. A moszkvai látogatás kapcsán Stoltenberg azonnal kijelentette, hogy Orbán nem a NATO-t képviselte Moszkvában. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy „az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson Oroszországgal." A Fehér Ház is úgy nyilatkozott, hogy Orbán moszkvai útja nem segíti elő a békét.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A Balti-tenger NATO-beltengerré válna, a szövetség vérkeringésébe még jobban bekapcsolódna a potens svéd védelmi ipar és a jól felszerelt hadsereg is. Ezt már csak a fideszes parlamenti képviselők akadályozzák.
Nagy-Britannia július 4-én választ. A 14 éve uralkodó Konzervatívok a Brexittel kezdték megásni a sírjukat, majd gyakorlatilag összeomlottak. A következő miniszterelnök az egyszerűen csak normális Keir Starmer lesz.
Szijjártó Péter is Pekingben üdvözölte a reggelt.
A NATO-nak előre szólt, az uniós vezetőket viszont meglepte a moszkvai út.
„A moszkvai látogatásáról szóló pletykák ugye nem lehetnek igazak, Orbán Viktor, vagy mégis?” – kérdezte Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Bővül a sora azoknak, akik aggályaikat fejezik ki a magyar miniszterelnök és Putyin találkozója miatt.
61 milliárd dollár rengeteg pénz, de ahhoz nem elég, hogy Ukrajna kiegyenlítse a háborús erőviszonyokat. A katonai összeomlás veszélye így is elhárulhat, a gyors orosz győzelem esélye pedig elhalványulhat. A szállítások rövid időn belül megindulhatnak.