444: Orbán Viktor „békemissziója” elég nagy felháborodást keltett: először Kijevben járt, majd váratlanul megjelent Moszkvában is, és tárgyalt a kínai és török elnökkel, végül Donald Trumppal. Ön mit gondol róla?
Sz. Bíró Zoltán: Az ukránok azok után, hogy Orbán Moszkvában feltűnt, felháborodottan jelezték, hogy a magyar miniszterelnök kijevi látogatása során egyetlen szóval sem említette, hogy az orosz fővárosba készülne. Lehet-e komoly és elfogulatlan békemissziónak tekinteni azt, amikor a közvetítő nem osztja meg szándékait azokkal, akik között közvetíteni szeretne? Nyilvánvalóan nem!
Az az érzésem, mintha a Fidesz-kormánynak nem lenne belpolitikai, gazdaságpolitikai és szociálpolitikai ajánlata a magyar társadalom számára, és ezek hiányát ezzel a diplomáciai ámokfutással próbálná kompenzálni. Ez a látványosnak tetsző körút a legkevésbé sem szolgálta Magyarország érdekeit, ahogy a béke ügyét sem. Lehet, hogy a magyar miniszterelnök azt gondolja, hogy odaülhet majd a nagyok asztalához, de ott nem várja őt senki. Ennek feltételezése tökéletes illúzió.
Rácz András Oroszország-szakértő szerint Putyin hülyét csinált Orbánból, de van, aki ezt vitatja. Ön mit gondol a találkozóról, a kommunikációjáról, az orosz belpolitikai hasznáról és az árnyékról, ami Orbánra vetült?
Ha a józan magyar külpolitika igényével fogalmazom meg a válaszom, akkor úgy gondolom, súlyos diplomáciai hiba történt, amikor nem gondoltak arra, orosz oldalon biztosan ki fogják használni, hogy Orbán az unió soros elnökeként találkozott Putyinnal, még ha Orbán itt-ott utalgatott is arra, hogy nem az EU nevében tárgyal. Ez olyan ziccer volt, amit Moszkva nem hagyhatott ki. Budapestnek tisztában kellett volna lennie ezzel!
Ha viszont Orbán valóban Oroszország kijáró embere, akkor – még ha tudatában is volt a fenti kockázatnak – az egy pillanatig sem zavarta.
A kérdés tehát az, hogy ebben az esetben egy súlyos politikai és diplomáciai malőr történt-e, ami mutatja a külügyi apparátus teljes leépülését, vagy arról van szó, hogy Orbán az orosz érdekek kijárójaként már semmitől sem zavartatva teljesíti feladatát. Egyszer majd kiderül. Történészként akkor tudok ebben a kérdésben határozottan állást foglalni, ha majd látok dokumentumokat és bizonyítékokat. Egyelőre csak feltételezésekre tudunk hagyatkozni.
Ami viszont aligha lehet kétséges, hogy ezek a látogatások – kiváltképp a moszkvai – semmilyen formában sem szolgálták a magyar politikai közösség nagy többségének érdekét.
Mi alapján lehet eldönteni, hogy kijáró ember-e vagy sem?
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
A magyar miniszterelnök trollkodik, és saját politikai céljaira használja fel az unió soros elnöki posztját, de meg lehet állítani - mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője. Ő a legradikálisabb forgatókönyvvel állt elő.
Rohamtempóban dobják össze a független sajtó vegzálására alkalmas jogszabályt, lehetetlen elvárások is a törvénybe kerülhetnek. Az ilyesmit az Alkotmánybíróságnak kellene kiszűrnie, de kérdéses, hogy képes-e erre.
A nyilatkozatot a NATO csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnök is aláírta.
Zelenszkij szerint sikerült megtenni az első lépéseket a béke irányába.
Vitalij Klicsko főpolgármester szerint Kijev most élte át a legsúlyosabb bombázást a háború kitörése óta.