Az idén februártól működő Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke, Lánczi Tamás idén március végén összesen hat állami szerv és köztestület vezetőjének küldött levelet. Az Átlátszó azt írja, Lánczi konkrét kéréseket fogalmazott meg a szervezetek felé, több esetben ezek közt szerepelt, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak.

Az Átlátszó információi szerint négy megkeresett állami szerv – az MNB, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – pozitívan válaszolt a megkeresésre, illetve megkezdte az együttműködés „kereteinek kialakítását”. A Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) az ügyvédek és a könyvvizsgálók törvényben foglalt titoktartási kötelezettségére hivatkozva lényegében visszautasította a kéréseket.

Az Átlátszóhoz eljutott infók szerint Lánczi azt kérte az MNB-től,

• hogy illesszék a kereskedelmi „bankok egyedi IT infrastruktúrájához és ügymenetéhez” azt, ahogy az SZH jövőbeni kéréseik hozzájuk befutnak,
• hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”,
• hogy az SZH kapjon ilyen, a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”,
• illetve hogy mesterséges intelligenciát is hasznosítsanak „a mintázatok és rejtett összefüggések kimutatására”.

A cikk szerint Matolcsy György válaszlevelében utalt arra, hogy együttműködési megállapodás fog létrejönni a két szervezet között. Az Átlátszó megkereste a központi bank felügyeleti sajtóosztályát, hogy milyen eljárásrend mellett férhet hozzá a Szuverenitásvédelmi Hivatal a kereskedelmi banki ügyfelek számlatörténetéhez, de nem kaptak választ.